🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Aachen
következő 🡲

Aachen, Aquisgrani (No.): 1. Búcsújáróhely. Kezdetben kelta település, a fény és a gyógyítás istene, Granus kultuszhelye. Meleg, kénes forrásainál római fürdő (Aquae Grani), az 5. sz. elejétől frank település. Nagy Károly kedvelt tartózkodási helye; 798-805: építtette a Császárkápolnát, ahová eltemették. 813-1431: a legtöbb ném. kir-t itt koronázták. A kora kk-ban évenként zarándoklatok célja (Aachenfahrt, Achfahrt). Fő ünnepe VII. 17., a szegyh. sztelésének napja, amikor a román és gótikus toldásokkal dómmá bővített tp. ereklyéit körmenetben körülhordozták. A 14-15. sz: a világi bíróságok gyilkosságért vezeklésként gyakran ~i zarándoklatot írtak elő. A 14. sz. közepétől alakult ki az a szokás, hogy nagy zarándoklatokat csak 7 évenként tartanak, s ekkor VII. 10-24: az ún. 4 nagy ereklyét (Szűz Mária ruhája; Szt József harisnyái; kendő, amelyen Ker. Szt János feje nyugodott; ruha, mely a keresztfán függő Jézust fedte) a búcsú előtti és utáni 7-7 napon a dóm toronygalériájában nyilvánosan bemutatták. A búcsújárás fénykora a 16. sz-ig tartott. Ekkor prot. flamand és vallon kézművesek költöztek be, akik sokáig meghatározó elemei voltak a városnak, amely csak fokozatosan lett ismét kat. többségű. - A m-ság életében ~ különösen Nagy Lajos uralkodásától (1326-82) a 16. sz-ig játszott fontos szerepet, jórészt a hazai ném. polgárság hatására. Nagy Lajos 1367: értékes adományokkal látta el a IV. Károly által épített (1364-67) m. kpnát, alapítványokat tett 2 m. pap számára, oltárokat emeltetett Szt István, Szt Imre és Szt László ereklyéivel. Fölszerelésükből megmaradtak ezüst ereklyetartók, gyertyatartók és 3 Mária-kép. (1930: Szt Imre ereklyéjéből Veszprém is kapott.) ~t mo-i bíróságok is gyakran kijelölték kényszerzarándoklat színhelyéül (pl. 1307: a szepesi szászok ispánja a Görgey család egyik tagját gyikosságért Rómába, Bariba, Compostellába és ~be teendő zarándoklatra ítélte). A külföldi zarándokok között a 14-16. sz: legnagyobb számban m-ok voltak. A kereszttel, zászlókkal, gyertyákkal énekelve vonuló m. zarándokcsoport útvonala vsz. megegyezett a korabeli kereskedelmi útvonallal: Bécs - Passau - Regensburg - Nürnberg - Frankfurt - Mainz - Koblenz - Andernach - Düren - Maria-weiler - Weisweiler - Weiden - ~. A zarándokok útközben →zarándokházakban kaptak szállást és ellátást. A 15. sz-tól külön alapítványi helyek is voltak a m. zarándokok számára (Koblenz, Köln, Mainz). A 15. sz-ban - és vsz. később is - ~ben voltak m. papok a zarándokok gyóntatására, szolgálatára. A m-ok ~i bevonulása nagy eseménynek számított. Megérkezésük után a szegyh-hoz vonultak, térden csúszva haladtak végig a tp-on Szűz Mária oltáráig, s ott fölajánlották m. pénzekkel díszített gyertyáikat. Az ~i m. zarándoklatok véglegesen II. József tiltó rendelkezése, 1782 után maradtak el. - 2. Püspökség. 1801. XI. 29: alapították. 1821. VII. 26-1930. VIII. 13: szünetelt. Köln suffr-a. 3937 km²-en 1990: 1.850.000 l, 1.296.000 h, 538 pb, 712 ep, 233 szp, 336 sz, 1954 szn, 385 ni, 506 ki-e volt. - 3. M. kat. sajtója: 1962-71: Aacheni Értesítő. B.G.

Pallas I:2. (aacheni m. kpna) - Thoemmas, Elisabeth: D. Wallfahrter d. Ungarn an d. Rhein. Aachen, 1937. - Új Élet 1939. (Vajkai Aurél: A m. sztek ereklyéi) - Pásztor 1940. - Bálint I:291, II:216. - Kiss 1978:35. - AP 1990:13.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.