🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Aba
következő 🡲

Aba, Fejér m.: plébánia a székesfehérvári egyhm. sárbogárdi esp. ker-ében. - 1138: Oba. 1787: alapították. Tp-át 1756: a Szentháromság tiszt-ére sztelték. Építészeti különlegesség: háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromság jelképe. Vsz. Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756: a főoltár és a szószék 1764: készült. 1846 u. hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait 1947: 78 cm, 1948: 101 és 65 cm átm. Szlezák László öntötte. Org-ját (1/5 m/r) 1940 k. Fittler István készítette Berente számára, 1963: helyezték át ~ba. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyakönyvei 1754-től. - 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól jezsuiták gondozták. - Plébánosai: Lauffenbach János, 1804: Sárkány György, 1806: Lauffenbach János, 1831: Gangó József, 1834: Sztanovics Ferenc, 1851: Láng György, 1856: Havelka Antal, 1894: Angyal Ferenc, 1896: Szórády Gyula, 1897: Szabó Gyula, 1909: Kekk Ernő, 1910: Kostyán Sándor, 1936: Török Ferenc, 1988: Rung Ádám. 1990-től Sárkeresztúr látja el. - Régészeti emléke egy 7,5 cm x 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt vsz. helyben készült 11-12. sz. utánzata. 1922: vétel útján került a székesfehérvári István Kir. Múz-ba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol kk. falu nyomai látszottak. - Lakói 1840: 406 r.k., 18 ev., 1218 ref., 105 izr., össz. 1747; 1910: 2379 r.k., 16 ev., 1688 ref., 1 unit., 78 izr., 2 egyéb vall., össz. 4164; 1940: 2494 r.k., 3 g.k., 3 g.kel., 11 ev., 1644 ref., 44 izr., össz. 4199; 1948: 1797 r.k., össz. 3258 (4 tanerős r.k., ált. isk-ban 247 tanuló); 1983: 2600 r.k., össz. 4206; 1990: 3997. **

Gerecze II:304, 1154. (Sáraba) - Forschungen zur Kunstgeschichte und christlichen Archäologie Baden-Baden 1953:217. (Bárányné Obershall Magda: Byzantinische Pektoralkreuze aus ungarischen Funde) - Műemlékvédelem 1959:142. (Kozák K.: Háromszög alaprajzú 18. sz. épületek Mo-on) - MEN:99. - SZJN 1977:190. - PP 1982. - SZÜN 2001:185.

új

Aba: püspöki székhely Nigériában. - Umuahia ter-éből 1990. IV. 2: alapították. Owerri suffr-a. - 2494 km²-en 2007: 2.322.000 l, 731.274 h, 52 pb, 97 ep, 19 szp, 19 sz, 121 szn, 106 ni-e volt. **

AP 2007:17.

Aba Sámuel (990 k.-1044. júl. 5. után): magyar király (ur. 1041-44). - A forrásokban csak Aba, egyedül Anonymus említi Sámuel kir-nak, kit kegyességéért neveztek Abának, 'atyának' (→abba). Származására is ő utalt: nemzetsége az Álmos fejed-hez csatlakozó „kun” (vsz. kabar) vezérek egyikétől eredt. Szt István sógora, ill. nőtestvérének fia (sororius). Szt István és Péter első uralma alatt is nádor, 1041. IX: Péter elűzése után utóda. Trónra lépve a békét kereste, követei 1041. XII. 25: először III. Henrik cs-ral tárgyaltak ~ elismertetéséről, aki azonban a hozzá menekült Pétert pártfogolta. Erre 1042. II. 15. k. maga tört be seregeivel a bajor részekre. Tulln vidékéig hatolt, de visszatérőben csatát vesztett, és hadjárata a cs-t Mo. ellen ingerelte. Hazai népszerűségét is elvesztette, mivel a krónika szerint „megvetette az ország nemeseit, és mindig parasztokkal, nemtelenekkel volt együtt”. A nemes urak egy csoportja összeesküdött ellene. ~ értesült erről, 1044. III-IV: Csanádon meglepte és lemészároltatta a lázadókat. 1044 húsvétján Szt Gellért megtagadta tőle az ünnepi koronázást önkényeskedő, a törv-t nem tisztelő uralma miatt, és uralmának közeli végét jósolta. 1044 nyarán a nagy erővel támadó III. Henrik seregeinek ~ nem tudott ellenállni, mert alattvalói már nem álltak egységesen mögötte. Ménfőnél (Győr mellett) 1044. VII. 5: csatát vesztett. Menekülése közben saját alattvalói ölték meg. Először egy közeli tp-ban temették el, majd Abasárra, nemzetségi monostorába vitték. Legújabban sírját az ásatások nyomán Feldebrő altp-ában vélik fölismerni. A krónika szerint, amikor első sírjábol kiemelték, szemfödelét és holttestét épnek találták, és „sebei begyógyultak”. Ez a legenda és Anonymus utalása „kegyességére” nyilván a közrendűekkel szembeni hajlandóságára, s ebből fakadó, népi jó emlékezetére, de nem egyh. kultuszra utal. - Utóda 1044. VII: Péter (másodszor). D.D.

Schwarz Godofredus: Samuel rex Hungariae... Lemgoviac, 1761. - Szabó Károly: Péter és Aba. Pest, 1872. - Márki Sándor: A. S. Arad, 1882. (Klny. Középisk. Szle) - Kandra Kabos: A. S. kir. Bp., 1891. - MÉL I:2. - Kristó-Makk 1988:62.


Aba: püspöki székhely Nigériában. – Umuahia ter-éből 1990. IV. 2: alapították. Owerri suffr-a. – 2494 km²-en 2008: 2.835.503 l, 913.092 h, 52 pb, 101 ep, 14 szp, 15 sz, 56 szn, 111 ni-e volt. **

AP 2008:17.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.