Alaszka, Alaska (Al.): Észak-Amerika északnyugati félszigete, az USA 49. tagállama. - Ter-e 1.518.769 km², főv-a Juneau. ~ harmada a sarkkörtől É-ra fekszik. Határai: Kanada, Csendes-óceán, É-i Jeges-tenger. Lakói eszkimók, indiánok, betelepült fehérek. Fölfedezője 1728: Bering, 1730: Grosdov, 1741: Csirikov, 1778: Cook. ~ or. fennhatóság alá került, a vadászat és keresk. az 1799: szervezett or-amerikai prémtársaság monopóliuma volt. 1867: az USA 7.200.000 dollárért megvette ~t az or-októl. - 1900: territórium, 1958. VII. 7: népszavazással tagállam. Egyházszervezete 1894-től épült ki. Az első székhely, Fairbanks ap. pref. 1916: ap. vik. lett. Az első ppség 1951: a főv., Juneau. 1962: Fairbanks ppség, 1966: Anchorage érsség. - Az első ker. misszion-ok, ort. or-ok 1779: érkeztek Prince of Wales szg-ére. 1787: a missz. vez-je az Aleut-szk-re újabb misszion-okat kért. 1794: Ivaszov archimandrita 9 társával Kadijakból haladt az orsz. belseje felé. Az or. misszion-okat lutheránusok követték, akik Sitkában alapítottak közp-ot. 1859: anglikán misszion-ok érkeztek, 1867 u. presbiteriánusok, metodisták és amerikai szekták térítettek. Legnagyobb területen az 1878: érkezett presbiteriánusok hatottak. - Az első kat. missz-t 1862. IX. 23: Fort Yukonban a Szeplőtelen Szűz Missziós Oblátusai alapították. 1887: kezdődött rendszeres kat. hithirdetés a föld e - természeti viszonyok miatt - legnehezebb missz. ter-én. - 1970: 302.000 lakos, 35.500 kat., 1980: 710 m. anyanyelvű, becslés szerint 1022 m. származású (kb. 400-an Anchorage-ban, a többiek szórványban éltek), 1983: 382.985 lakos, 43.982 kat. volt. **

Pallas I:295. - LThK I:262 - NCE I:242. - EH 1992:32.