Alexandrosz, Szt (250 k.-Alexandria?, 328. ápr. 18.): pátriárka. - Alexandriában lett pap. Oltalmába vette az egyhm-ből elűzött →Ariust, bocsánatot szerzett számára, és kieszközölte pappá szent-ét. 313: Alexandria pátr-ja. 318-tól harcolt Arius ellen, tanítását zsin-okon ítélte el, a zsin-ok döntéseit körlevelekben közölte pp-társaival. Nagy Konstantin egy ideig neheztelt rá mint rendzavaróra, később azonban az ő sürgetésére hívta össze a →niceai zsinatot, melyen ~ diákonusával, Szt Atanázzal vett részt, s teljes győzelmet aratott Arius fölött. - Ü: a RM-ban: febr. 16., a koptoknál ápr. 22. **

LThK I:313. - BS I:768. - Vanyó I:563.

Alexandrosz (Konstantinápoly, Bizánci birod., 870-Konstantinápoly, 913): bizánci császár (ur. 912-13). - I. Baszileiosz cs. és Eudokia Ingerina kisebbik fia. VI. (Bölcs) Leó mellett 886-912: társuralkodó. A kedvteléseinek élő ~ nem foglalkozott államügyekkel, csak bátyja halála (912. V. 12.) után vette át a hatalmat mint a 6 é. gyermek, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin nagybátyja. Az özvegy Zoé csnét ktorba záratta, a fő tisztségviselőket saját bizalmasaival cserélte föl, a száműzött Nikolaosz Müsztikoszt visszahívta és visszahelyezte a konstatinápolyi pátr. székbe. Ügyetlen külpol-ja okot adott Simeon bolgár cárnak a háború újraindítására, ám a hadi előkészületek kezdetén ~ váratlanul meghalt. Utóda VII. (Bíborbanszületett) Konstantin. O.T.

Runciman 1930:137. - Ostrogorsky 1963:201. - Bréhier 1969:110.