Alexy Károly (Poprád, Szepes vm., 1816. febr. 8.–Bp., 1880. máj. 10. (tem. V. 12!): szobrász. – Késmárkon Müller rajztanítótól tanult rajzolni, 1838: Bécsben egy palakőbe vésett emberfejjel megnyerte Klieber ig. tetszését, aki fölvette a képzőműv. akad-ra, tanulm-iban Zsedényi Ede (1804–1879) Szepes vm. ogy. követe támogatta. Legelső műveit, egy életnagyságú mellszobrot és Viktória kir-nő kicsiny lovasszobrát 1841: állította ki Bécsben. Ezután mutatta be Faust és Margit, Egmont és Klára c. szobrait, Frigyes főhg. életnagyságú mellszobrát. A bécsi hölgyek az 1840-es évek elején →Liszt Ferencet egy emlékkel akarták meglepni, az emléken tőle valók Beethoven, Weber és Schubert mellszobrai. – 1843: Drezdában, Berlinben, Nürnbergben és Münchenben járt tanulmányúton. Vitézi öltözetben álló, jobb kezével egy oszlopra támaszkodó Mátyás-szobra gipsz mintáját 1844: Pozsonyba vitte s a rendek tábláján az elnöki szék mögött fölállította. Néhány követ megrendelte a Mátyás-emlék gipszmintáját, 1844: a pesti művészeti egyes., 1845: a bécsi Kunstverein tárlatán is kiállította, utóbb néhány bronzöntvényt készített (egyike a bpi Ernst Múz-ban). Bécsben Hügel br. támogatásával 16 ném. hős kisméretű bronzszobrát készítette el. – 1845: Pestre jött a Hermina kpna számára hazafiasságból vállalt szobrok elkészítésére. A Pesti Műegylet 1846: kiállításán bemutatta Korvin Mátyás (ur. 1458–90) ércszobrát, Mária Terézia (ur. 1740–80) bronzszobrát s egy terrakottáját, mely Krisztust az olajfák hegyén ábrázolta, amint egy angyal vigasztalja. – 1847: →Lonovics József érs., István főhg. melszobra után, 1848: Hegedűs Sámuel (1771–1844) nagyenyedi tanát bronzszobrát készítette el, de az szabharc miatt csak a kolozsvári ref. főisk. kvtáráig jutott. Pesten megmintázta Batthyány Lajos (1807–1849) min.eln. mellszobrát, amiért néhány hónapig fogva tartották. – Szabadulván 1852: Londonban telepedett le. Ott készültek Rafael és Fornarina, 1856: Kossuth Lajos mellszobra (1914: a Kassai Múz. tulajdona) s a Highgate temető márvány síremlékei. – 1861: visszatért Pestre, elkészítette Batthyány Lajos mell- majd egész alakos szobrát (egy péld. az Ernst Múz-ban) Dunaiszky Lászlóval a pesti Vigadó homlokzatának domborműveit mintázta. – 1867. X. 9.–1870. a belvárosi reálisk. mintázás tanára. Jeszenák János br. (1800–1849) főipán vértanú síremlékét (leleplezték 1869. X. 10); a gr. Forgách Aloizia megrendelésére készült dombormű a pozsonyi ev. temetőben áll, a br. mellszobrát ábrázolja, amint egy angyal (a hazafiasság géniusza) töviskoszorúval megkoronázza. 1870: áthelyezték a városi főrajztanoda mintázás fő-tanítójaként. 1878. I. 4: jobboldala megbénult, 1879. II. 1: nyugdíjazták. 88

Életképek 1844. II:407. (Henszlmann Imre: Alexy szobormintája) – Az Ország Tükre 1863:39.; 1864:17. (Életr. és arck.) – Az Építési Ipar 1880: 161. – Képzőműv. Szle 1880:120. (Prém Jóssef: ~) – P. Hírl. 1880. V. 13. (Egy m. szobrász temetése) – Bpi Szle 1883:366. (Pasteiner Gyula: A m. szobrászat) – P. Napló. 1890: 263.sz. (Szana Tamás: Képzőművészetünk a negyvenes években) – Buday József: Bp. szfőv. közterein álló szobroknak és emlékműveknek törzskve. (József nádor, Széchenyi István gr. szobrának leírása és tört-e). Bp., 1895. – Szana Tamás: 100 év a m. műv. tört-éből. Bp., 1901:72. – Mihalik József: A Kassai Múz. gyűjteményeinek leíró lajstroma. Kassa, 1903:17. – Emlékkv a Bp–szfőv. IV. ker. főreálisk. félszázados fönállásának évf-jára. Uo., 1905:102. – Művészet 1910:14. (Kacziány Ödön: Pesti művészélet az 50-es és 60-as években), 55. (Szegedy-Maszák Hugó: ~ szobrász. [Az elhalálozás helye és napja téves!) – Ernst-Múz. Ideigl. katal. Uo., 1912. – Szendrei–Szentiványi 1915:19. (* 1823) – Műv. lex. 1935. I:21 (* 1823; + Bécs!); 1981:42. (* 1823!) – Bíró 1955:591. – MÉL I:21. (*1823) (Arck.)