🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Angyal
következő 🡲

Angyal Armand (Eszterháza, Sopron vm., 1853. nov. 3.-Győr, 1931. ápr. 9.): ügyvéd, zeneszerző, rendőrkapitány. - A gimn-ot Győrött, a jogot Bpen végezte, ügyvédi okl-et szerzett. 1878: a Rábaszabályozó Társ. jegyzője, 1879: tóközi s-szolgabíró, 1883: sokorói főszolgabíró, 1888-1919: nyugdíjazásáig Győr város rendőrfőkapitánya, 1919 u. ügyvéd. - Joghallg. korában a Jogász-Dalkör karnagya. Zeneszerzést Konti Józseftől tanult. 1874-től több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt, színműveket, verseket zenésített meg. 1888-tól a Győri Ének- és Zeneegylet s az általa alapított Dunántúli Dalos Szöv. elnöke. 1915: a SZIA III. o. alapító tagja. - M: Zeneművei: Operák: Buda halála. 4 fv.; Harjadál halála. 3 fv.; A költő álma. 2 fv. (Előad. 1895: Sopron, 1899: Debrecen); Névtelen. 3 fv.; Tündér Ilona. 3 fv.; Vihar. 4 fv. Szöveg Shakespeare u. (Előad. Sopron): Zrínyi. 3 fv. Szöveg Körner nyomán (Előad. 1905: Sopron). - Az áruló. Népszínm. 3 fv. Szöveg Miskolci Henrik. (Előad. 1903: Győr); Bölcsődal. Dramolett, 1 fv. Szöveg Sziklay János (Előad. 1894: Győr, 1898: a bpi M. Színház). - Operettek: A felsülés. 3 fv. (Mozart: Cosi fan tutte c. műve u. saját szövegével); A fogadás. 3 fv. Szöveg G. Bíró Zoltán. (Előad. 1900: Győr); A kikapós nagybácsi. 3 fv. Szöveg Polgár Károly. (Előad. 1918: Pozsony); A kis bóbitás. 3 fv. Szöveg Benedek György, Miskoki Henrik. (Előad. 1901: Győr); Komédiás kir. 3 fv. Dumas Kaenje u. (Előad. Pozsony, Győr, Sopron); A költő álma. 2 fv. (Előad. 1889: Debrecen, 1905: Sopron); Milánói boszorkányok. 3 fv.; Csákvér; Észak-sarkon; Varázsszerelem. - Népdalegyveleg. (Előad. Temesvár; 1899: Király-díjat kapott); M. ábránd. Nagyzk-ra (Bern; 1903: Bpi Nemz. Zenede). Megzenésítette Lisznyai: Palócdalok, Petőfi Sándor: Száz alakban és Az én szerelmem c. versét. - M. Dalalbum. 1-3. köt. H.n. - Tájékoztató az életszükségleti cikkeket maximáló és azok forgalmát szabályozó rendelkezésekről. Horváth Györggyel. Bp., 1916. - Kontor Elekkel és Vajda Emillel alapította és 1901-05: szerk. a M. Lant c. félhavi folyóir-ot. - Betűjele: A. A. dr. (Győri Hírl.) T.E.

Pallas XVII:60. - A Kisfaludy Irod. Kör évkv-e Győr, 1927:43. - M. zsidó lex. 1927:36. (aligha volt zsidó!) - Színműv. lex. 1929.I:52. - SZIA Értes. 1931:86. - Molnár 1936:339. - Gulyás I:597; 1956:33. - ZL 1965. I:72.

Angyal Ferenc, CM (Bp., 1912. febr. 16.-): tanító. - Tanulm-ait Olo-ban, Görögo-ban végezte. 1942: nevelő a kispesti Szt Alajos Fiúotthonban. 1944 őszén közreműködött a Hőgyes Endre u. Champagnat fr. el. isk-ban menedéket kereső zsidók megsegítésében. 1944. XII. 19: a Gestapo 7 rtársával együtt elhurcolta. 1945. I. 20: szabadult. 1950. V: kivándorolt Fro-ba. s r-jének isk-iban tanított. Az izraeli kormány 1982: az Igazak Érmével tüntette ki. 1983: Varennes-sur-Allier-ben élt. HVK

La Montagne 1981. XII. 25, 1982. I. 12. - Le Progres 1982. I. 12. - M. Kurír 1982. I. 19. - Hetényi Varga 1985:504.

Angyal Pál, síkabonyi (Pécs, 1873. júl. 12.-Bp., 1949. jan. 24.): jogász, egyetemi tanár. - A középisk-t és a jogot Pécsett végezte, jog- és államtud-ból Bpen drált. Közigazg. gyakornok Baranya vm-ben, 1897: a pécsi f. keresk. isk. tanára, 1898: a pécsi ppi jogakad. büntetőjog- és jogbölcselet-tanára, 1900: mtanár, 1912. III. 7-1944: a büntetőjog ny. r. tanára a bpi egy-en, 1920-28: a jogbölcselet tanára is, 1920-22: jogi kari dékán, 1933/34: az egy. rektora. - 1902-től törv-tervezeteket készített elő, 1906 u. országosan megszervezte a patronázsügyet, cikkezett a fiatalkorúak bíróságainak létrehozásáért. Az MTA 1909. IV. 29: l., 1930. V. 8: r. tagjává, 1915: a SZIA II. o-a tagjává választotta. Főként büntetőjogi és szociálpol. cikkeket írt, büntetőjogi tankv-eit évtizedekig használták. Munk. volt a Révai Nagy Lex. 11-21. köt-ének, a Napkelet Lex-nak, a Gutenberg Lex-nak, a Kat. Lex-nak és az Új Idők Lex-nak. - M: A munkamegosztás. Bp., 1898. - A személyes bűnpártolás. Uo., 1900. - A személyes tulajdonságok és körülmények tana. Uo., 1902. - A biztosíték mellett való szabadlábra helyezés. Uo., 1903. - A véletlenség és kísérlet. Uo., 1903. - Büntetőjogi előadásai. 1-3. füz. Pécs, 1904-05. - A tömeg bűntettei. Uo., 1905. - A büntetési nemek reformjához. Uo., 1905. - Büntetőjog és büntető eljárás. Uo., 1905. - A letartóztatottak csaladtagjainak támogatása, kapcsolatban a vonatkozó külföldi intézmények ismertetésével. Pécs, 1907. - Mily alapon kellene hazánkban szervezni a rabsegélyező egyletet és esetleg ker-i szervezetét? Uo., 1907. - Vélemény a büntető novella tervezetéről. Bp., 1907. - A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban. Uo., 1908. - A pécsi patronage-kör 1908. é. működése. Pécs, 1909. - A Pécs-Baranyai Gyermekvédelmi Biz. 1908. é. munkája. Uo., 1909. - Visszalépés a kísérlettől, eredményhárítás és jóvátétel. Bp., 1909. - Fiatalkorúak és a büntető novella. Pécs, 1911. - A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok magyarázata. Többekkel, 1-2. rész. Bp., 1911-12. - M. büntető törv. a bűntettekről. Uo., 1913. - Büntetőjogunk átalakulása. Uo., 1913. - A m. Btk. javaslatának alapgondolatai és rendszere. Uo., 1913. - A bölcseleti jog jegyzete. Előadásai alapján összeáll. Weszely Ferenc. Uo., 1914. - A választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913:23. tc. és a kir. megsértéséről szóló 1913:34. tc. magyarázata. Pécs, 1914. - A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekményekről szóló 1915:19. tc. magyarázata és a gyorsított bűnvádi eljárás szabályzata. 1-6. füz. Uo., 1915. - A m. büntetőeljárás jogtankv-e. 1-2. köt. Bp., 1915-18. - A háború hatása büntetőjogunkra. Uo., 1916. - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban. Uo., 1916. - Fiatalkorú bűntettesek és a háború. Uo., 1917. - Anyagi és alaki büntetőjog... Egyúttal tárgymutató a Büntetőjog Tára 1-58. köt-hez. Degré Miklóssal. Uo., 1917. - A szociológia vázlata. Pécs, 1922. - A m. büntetőjog kézikönyve. 1-15. r. Bp., 1927-38. - Tanulm-ok és beszédek a szociológia és büntetőjog köréből, 1922-27. Uo., 1927. - A közt. és a kirság összehasonlítása. Írta Lippus Aurelius Brandolinus. Közreadta. Uo., 1928. - Bevezetés a jog- és államtud-ba. Uo., 1929. - Edvi Illés Károly l. tag emlékezete. Uo., 1929. - A m. büntető eljárásjog. Előadásai alapján szerk. Bertl Emil és Jencs Árpád. Uo., 1930. - A közigazg-ellenesség büntetőjogi értékelése. Uo., 1931. - A közvélemény büntetés. Uo., 1933. (Ném-ül is). - Az egy. büntető jurisdictio. Rektori székfoglaló beszéd. Uo., 1933. (Fr-ul is) - A m. anyagi bűntetetőjog hatályos jogszabályai. Rácz Györggyel. Uo., 1934. - A m. bűnvádi perrendtartás szabályai. Bertl Emil és Jencs Árpád közrem. Uo., 1934. - Negatív eugenikai irány büntetőjogi vonatkozásai. Uo., 1936. - A criminal-biológiai személyiségkutatás és az igazságszolgáltatás. Uo., 1937. - A büntetés kiszabása írói gyakorlatunkban. Rácz Györggyel. Uo., 1937. - Az ol. Btk. Ford. és bev. ell. Rácz Györggyel. Uo., 1937. - Btk. a bűntettekről és vétségekről. 1. köt. Uo., 1937. - A kihágási btk. Isaák Gyulával. Uo., 1937. - Fajvédelem és büntetőjog. Uo., 1938. - Bűnvádi perrendtartás. Melléktörv-ekkel. Isaák Gyulával. Uo., 1938. - A lengy. Btk. Ford. Jencs Árpáddal. Uo., 1940. - A biztonsági intézkedések reformkérdései. Uo., 1941. - Endre és Szt László büntető törv-ei. Uo., 1941. - Jogtört. adatok a veszély büntetőjogi értéktanához. Uo., 1941. - A m. anyagi büntetőjog hatalyos jogszabálya. Uo., 1941. - A bűnös szándék és a bűnös gondatlanság értékviszonyai. Uo., 1942. - A büntetőjog fejlődése Kálmán uralkodása idején. Uo., 1942. (Klny. a Viski Illés József emlékkv-ből) - A csalás néhány különleges alakja. Uo., 1942. - Egyetmást a névtelen levelekről. Uo., 1942. - Elnöki székfoglaló. Uo., 1942. - Észrevételek „A társadalomnak a bűntettesekkel szemben való hatályosabb megvédéséről” c. tervezetre. Uo., 1942. - A joghézag problematikája a büntetőjogban. Uo., 1942. - A veszélyes hírkeltés. Uo., 1942. - A veszélyfogalom a büntetőjogban. Uo., 1942. - A család büntetőjogi védelme. Uo., 1943. - A nő büntetőjogi értékelése. Bp., 1943. (Klny. a M. Rendőrből) - A 16-17. sz. erdélyi büntetőjog vázlata. Degré Alajossal. Uo., 1943. - Emlékbeszéd Serédi Jusztinián bíb. hgprím., akad-nk fővédnöke és elnöke fölött. Uo., 1947. (Klny. a SZIA Értes. 49. köt-ből). - Szerk. Az 1907. IX. 6-án és 7-én Pécsett megtartott rabsegélyző kongresszus iratai és naplója. Pécs, 1907. c. kiadványt, 1908-11: a Pécs-Baranyai Múz. Egylet Értes-t, 1912-19: a Bűnügyi Szlét, 1912-14: a Büntetőjog Tárát, a Bűnügyi Szle Törv-tára 1-12. füz-ét; a Büntetőjogi dolgozatok Balogh Jenő szül. 50. évford-ja ünnepére. Pécs, 1914. c. emlékkv-et; 1920. I. 1-1944. X. 15: a M. Jogi Szlét (1943. II-tól fel. szerk-je volt), annak Törv-tárát és Kvtárát, 1920-23: az Ecclesiát, s A m. büntetőjog közikv-e 1-21. köt-ét, Bp., 1928-44. T.E.

MTA tagajánl. Bp., 1909:30. - M. társad. lex. Uo., 1930:15. - KL I:78. - Gellért 1932:21. Arck. - Karczag 1932:317. - Büntetőjogi tanulm. A. P. 60. évford-jának emlékére (A. P. életr. és bibliogr. Bp., 1933). - Eckhart 1936:621. - Ki kicsoda? 1936:26. - A. P. breviárium. Összeáll. Gadó István, Rácz György, Hogsch Árpád stb. Bp., 1938. - Gulyás I:616. - Ker. m. közéleti alm. I:14. - M. műv. lex. 1938:118. - MÉL I:37. - MTA tagjánl. 1975:8.


Angyal Kálmán (Komárom, Komárom vm., 1862. máj. 22. – Esztergom, 1957. jún. 8.): apátplébános. – Szülők: Alajos posztó keresk., Burián Alojzia. A gimn. Komáromban, Nagyszombatban és Esztergomban, a a teol. Nagyszombatban és a bpi Tud.egy. végezte, 1885. VIII. 7: pappá szent. Bpen 1906: egyhjogi dr. – Dorogon, 1893: Bp-Terézvárosban kp., 1917–35: nyugdíjazásáig Bp-Tabánban plnos. 1923: rákonyi c. apát. Élete alkonyán az esztergomi Simor Papi Otthonban lakott. – Írásai: Pallas nagy lex. (egyh. cikkek), Hitszónoklati Folyóir. (1899–1904 sztbeszédek), Szent József Lapja (1905/06). – Bpen 1928. XII. 25.–1930. VIII. 1: a Tabáni Egyházköségi Tudósító társszerk. 88

Schem. Strig. 1938:162., 1982:400. – Gulyás I:614.– Viczián 1995:141. (1756.) – Beke 2008:24.

Angyal Lajos, sikabonyi (Karánsebes, Krassó–Szörény vm., 1896. aug. 8.–Bp., 1983. máj. 19.): középiskolai igazgató, jogakadémiai magántanár. – Szülők: Lajos (1868–), Müller Anna. A temesvári piar. gimn. éretts., a Pázmány Péter Tud.egy. államtud. dr., az I. vh-ban a 61. cs. és k. gy.ezr. katonája, hadnagyként szerelték le. 1920: m-ném szakos középisk. tanári okl. szerzett. 1920–22: a nyíregyházi, 1922. V. 1–1945: az egri r. k. fiú felső keresk. isk., rövidebb ideig az egri tanítóképző int. tanára ís, 1939–45: ig-ja. 1928–44: az egri jogakad. az üzemgazdaságtan m.tanára gyorsírás és ném. nyelv előadója is. A Foederatio Emericana Agria, Esterhaziana corporatió priorja, az egri MOVE aleln., az Egri Kaszinó, a Felsőkeresk. Isk. Tanárok Orsz. Egyes., az Erdélyi Férfiak Egyes. választm. tagja. 1945: elbocsátották, →B-listázták. Elköltözött Egerből, a MÁV-nál lett s.munkás. – Cikkei: Vita Academica, egri Kat. Tudósító, Népújs. – M: Egri Negyedmesteri Testület. Beszámoló az 1941. évi február 9-én tartott fertálymesteri eskütételi ünnepélyről és a díszközgyűlésről. Közzéteszi. Eger, 1941. – Hivatásra nevelés, kül. tek. a keresk. hivatásra. Uo., 1942. (Gazd. művelődés kvtára 1.), – D[okto]r Petro Kálmán ogy. képviselő élete és munkássága. Uo., [1943] – Egerben 1942: a Gazdasági művelődós könyvtára sor. (egyetlen füz.) szerk. 88

Kempelen I:122. – Benkóczy 1928:213. – Egri Érs. Jogakad. évkve. Eger, 1939:42. – Ker. m. közél alm. 1940. I:14. – Szakokt. évkv. 1937:333; 1942:564. – BM Lakcímny. közl. 1990. X. 15. (*aug. 8.) – Kiss 1993:12.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.