Apokalipszis (gör. 'kinyilatkoztatás'): 1. →Jelenések könyve. - 2. Ikgr. Azokon a ter-eken, ahol kánoni kv-nek fngadták el a Jelenések kv-ét, Krisztus istenségének ábrázolásához motívumforrás lett. Az ~ képei ker. jelképekké váltak (→Bárány imádása, →trónus, →élet forrása stb.), ill. magát Krisztust ábrázolták (→Maiestas Domini, →utolsó ítélet, Krisztus és a →huszonnégy vén). - Az óker. korból képciklusok nem maradtak fönn, de biztosra vehető, hogy az 5-6. sz. Ny-i kv-fest-ében voltak ~-illusztrációk. A kora kk. képciklusok 3 alapvető forrásra vezethetők vissza, s ennek megfelelően 3 csop-ra oszthatók: a) A 10-13. sz-ig készült spanyol kz-ok, amelyek a Szt Beatus de Liébana által írt ~-kommentárt illusztrálják. E Beatus-kz-ok mindegyikében 76 (rémületet keltő) illusztráció van. - b) Vsz. az É-i Alpok vidékén keletkezett kz-ok, egyenként 40 illusztrációval. A képek monumentálisan egyszerűek. E csop. legjelentősebbje a Bambergi ~, amely 1000 k. a reichenaui festőisk-ban készült. - c) A frank terület ÉK-i részéről származó ábrázolások. Képei gyengébbek és népszerűen elbeszélő karakterűek. - Az összes kora kk-i illusztrációra jellemző, hogy szorosan követik a szöveget, ábrázolásmódjuk inkább jelzésszerű és egyszerűsítő, főleg a term. csapások esetében. A képmezőt többnyire zónákra osztják (ég, föld, alvilág), v. a kép különböző motívumokra bomlik, melyeket egymástól függetlenül balról jobbra kell olvasni. A későbbi Ottó-korszak műv-ében ismét helyreállt az egységes kompozíció, és minden a tartalmilag legfontosabb motívum köré csoportosult. A kk. bibliakz-ok az ~ motívumai közül főleg néhány ~-teofánia ábrázolást vettek át (Maiestas Domini, a Bárány imádása, Krisztus és a 24 vén). ~-beli jelenetek föltűnnek Bingeni Szt Hildegárd látomásaiban, a →Hortus deliciarum és a →Liber floridus c. művekben is. E kz-okban a legtöbb helyet az →Antikrisztus és az →utolsó ítélet ábrázolása foglalja el. Szt Hildegárdnál e képek a cs-ság, a p-ság és a klérus korabeli bűneinek leírásához kapcsolódnak. - A gótikus kvfest. kibővítette az ~-ciklusokat azzal, hogy Szt Jánost, v. életének jeleneteit állította a képsorok élére, sőt az apokaliptikus jelenetekben is szerepeltette: v. közvetlenül részese a jelenetnek, v. egy ablakon, ill. egy falnyíláson át szemléli azt. A mondatszalagokat, amelyek a 13. sz. miniatúrákon láthatók, Szt János és egy angyal tartja. Az ~-ciklusok ált. fejlődésére az angliai Szt Albán-ktor festőisk-ja volt a legnagyobb hatással, amely a 13. sz. közepén élte virágkorát. Az isk. stílusa egy népszerű Szt János élete képeskv-nek felelt meg. János szörnyű látomásait amennyire lehetett a csoda és a kaland oldaláról mutatták be. Az ang. hagyományt leginkább fr. és holland ter-en követték. - Az ~-kz-ok között különleges helyet foglalnak el a →német lovagrend kz-ai, Henrich von Hesler (14. sz.) ném. nyelvű verses ~e. Illusztráló részébe beiktattak egy képet, melyen a lovagrend tagjai megkeresztelik a zsidókat és a pogányokat. - Épületekben is találhatók ~-ciklusok (Regensburg, Mindensztek-kpna, freskók, 1150; Assisi, San Francesco, Cimabue freskói, 13. sz. vége). A legrészletesebb sorozatnak az eredetileg 90 jelenetet tartalmazó angers-i falkárpitok számítanak (Jean de Bandol tervei szerint, 1377-80). V.J.

Sachs 1980:39. - KML 1986:29.