Argentína, República Argentina: szövetségi köztársaság Dél-Amerikában. - Határai: Chile, Bolívia, Paraguay, Brazília, Uruguay, Atlanti-óceán. Ter-e 2.776.889 km², főv-a Buenos Aires. Hiv. nyelve a sp. - A lakosság nagy része sp. és itáliai eredetű (95%), kisebb része néger, indián (0,3%) és mesztic (2%). - 1519: Magellán fedezte fel. Az első települést 1536: Buenos Aires területén Pedro de Mendoza alapította. - Első misszion-ai a felfedezőkkel érkezett ferencesek voltak. Kiemelkedő eredménnyel dolgozott Luis Bolanos és Solanói Szt Ferenc (†1629). A tucumáni pp. 1586: hívta be a jezsuitákat Peruból és Brazíliából. 1613: a tucumáni, 1614: a Buenos Aires-i jezsuita koll-ból egyetem lett. A jezsuita missz-k közp-jai a →redukciók voltak. 1767: a jezsuitákat elűzték, helyüket ferencesek, domonkosok és mercedáriusok vették át. 1876-tól szaléziek is dolgoztak ~ban. 1900: a Steyli Misszion-ra (→verbiták) bízták az egykori redukciók ter-ét (Territorium Misiones). Az 1810: kitört forr-ban a papság ~ függetlensége mellett harcolt. 1816. VII. 9: a forr. eredményeként ~ elszakadt Spo-tól. 1853-80: liberális és szkm. körök az 1853-as alkotmányra hivatkozva próbálták kiszorítani az Egyh-at a közéletből. Parlamenti vita folyt a nevelés laicizálása és a polg. házasság körül. 1880: bevezették a polg. házasság fölbontását. Az egyh. erre egyes-ek szervezésével, napilapok alapításával válaszolt, 1926: visszanyerte jogait. 1934: Nemzetk. Euch. Kongressz. volt ~ban. 1943: a népszavazás 92%-kal a hitokt. mellett döntött. 1934-64: egyhm-k, sok pléb. és isk. alapítása jelzi az Egyh. életének elevenségét. Jezsuiták, Lourdes-i Miasszonyunk Misszionáriusai, Betharam Testvérek, szaléziek, verbiták, piaristák, Keresztény Testvérek és maristák dolgoztak ~ban. Az 1952-55: Perón uralma alatt a kat. szervezeteket és egy-eket, az isk. hitokt-t megszüntették, törv-be iktatták a polg. válást, nyilvánosházakat nyitottak. A pp-ök és a papság egyöntetűen szembefordult az üldözéssel, ezért több szegyh-at felgyújtottak. 1955. IX. után az egyh. visszanyerte jogait, s Buenos Airesben, Córdobában és Santa Fében egy-et alapított. 1989: 32.617.000 lakosának 90%-a r.k. - Ppségei és érsségei: 1570: Córdoba, 1620: Buenos Aires 1806: La Plata, Salta, Santa Fé, Tucumán, 1834: San Juan de Cuyo, 1859: Paraná, 1907: Santiago del Estero, 1910: Catamarca, Corrientes, 1934: Azul, Bahia Blanca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Mercedes, Rio Cuario, Rosario, San Luis, Viedma, 1939: Resistencia, 1947: San Nicolás de los Arroyos, 1957: Comodoro Rivadavia, Formosa, Gualeguaychú, Lomas de Zamora, Mar del Plata, Morón, Neuve de Julio, Posadas, Reconquista, San Izidro, Santa Rosa, Villa María, 1961: Anatuya, Avellaneda, Concordia, Goya, Neuquén, Orán, Rafaela, Rio Gallegos, San Francisco, San Martín, San Rafael, 1963: Concepción, Cruz del Eje, Presidencia Roque, Venado Tuerto, 1969: Cafayate, Humahuaca, San Justo, 1976: Quilmes, Zárate-Campana, 1978: San Miguel, 1979: Santa Tomé, 1980: Chascomús, Dean Funes. - ~ magyarjai. Már a 18. sz: megjelentek ~ban m. jezsuiták, köztük a legnevezetesebb →Orosz László. Az 1848-49-es szabharc után érkezettek között volt Czetz János 48-as tábornok. Nagyobb számban vándoroltak be m-ok, elsősorban földművesek az I. vh. után, főként a trianoni békeszerződés által elszakított ter-ekről. Mivel Mo-nak akkor még nem volt diplomáciai kapcsolata ~val, a telepítés rendszertelenül folyt: Buenos Airestől D-re, mintegy 1000 km-re, Pedro Luro környékére; Ny-ra, mintegy 400 km-re; a legnagyobb rész azonban É-ra, 1200-1300 km-re került Chaco tart-ba (Villa Ángela, Coronal du Graty, Santa Sylvina, San Bernardo tanyavilágába). Összetartójuk a Villa Ángela-i Magyar Segélyegylet volt. De lehet találni m-t az orsz. bármely részében. Először Buenos Aires környékén alapítottak m. egyleteket (Dock Sud, Valentin Alsina, Wilde, Olivos, Avellaneda). Mivel pap nem jött a kivándorlókkal, többen különféle szekták (baptista, szombatista) tagjai lettek. Csak amikor az 1934-es Buenos Aires-i Euch. Világkongressz-ra készültek, döbbent rá az argentin ppi kar, hogy a bevándoroltak nagy része lelkileg siralmasan elhanyagolt állapotban van. Ekkor kérte Serédi Jusztinián m. hgprím. a verbiták tartfőn-ét, hogy küldjön ki a m-ok részére papot. Így került Buenos Airesbe 1933. XII: a lengy. származású budatétényi plnos, Wodarka Péter SVD. Első hűséges segítői: Magyary Vilmos, Eiben Antal, Erős Mihály. A Szt Erzsébet Egyesület és a Szt László Férfiegylet volt az alapja az első m. egyhközs-nek. Bangha Béla és Nyisztor Zoltán is részt vett ~m-jainak kongressz. előkészületeiben. A kongressz-ra érkezett két m. ferences atya, Szathmáry Román és Virág Venánc a megkezdett egyhközs. életet továbbfejlesztette. A II. vh. után érkezett Kótai Zoltán és Luttor Ferenc, aki addig a vatikáni m. követségen dolgozott. 1956 u. a kb. ezerrel megszaporodott m-ok pasztorálását segítette a Brazíliából áttelepült Pesti József SJ, a későbbi m. főlelkész. 1957: érkezett Domokos László SVD, aki az angolkisassz-ok plátanosi intézetében mint lelkész és hitokt. működött. Közben Kótai Z. az USA-ba költözött, Luttor és a két ferences meghalt, Pesti J. lemondott a főlelkészségről. Helyét Domonkos L. vette át, és igyekezett a II. vat. zsin. szellemében eredményesebbé tenni az egyhközs. életet. 1971: megalakult a mai avellanedai és quilmesi ppség ter-én a Szt Erzsébet, a Lomas de Zamora-i ppség ter-én pedig a Szt Imre Egyhközs. 1972: kialakult a főv. Szt István Egyhközs. és létrejött az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetsége. 1973: megalakult a Szt László Egyhközs. San Isidro és San Martín ppség ter-én. A Szöv. székházának felépítéséhez jelentős segítséget nyújtott Kövesligethy Radó, Földényi Ottó, Erős Mihály és Takács István, Theész János, Botond László, Németh Béla és Sorg Antal. Ádám György no-i főlelkész közbenjárására az Ostpriesterhilfe a telekvásárláshoz és az építkezés megkezdéséhez nyújtott anyagi támogatást. 1976.VIII: kezdődött az építkezés. 1977: a Szt István-misét már tető alatt tartották, 1979: uezen az ünnepen volt a házavatás, XII.15: Argentína prím-a, Juan Carlos Aramburú megáldotta a m. egyhközs-ek közös vallási, művelődési és társad. ügyeit intéző Szöv. székházát, a Mindszentynumot. A Szöv. havi folyóir-a a Magyar Lelkiség. (Szerk. P. Domonkos László.) - ~ m-jainak számát 1935: Nagy Iván legalább 10.000 főre becsülte, 1986: 35-40.000-en voltak, közülük kat. 27-30.000. A Szöv-nek félezer tagja van, ami a családtagokkal kb. 3000 m. nyilvántartott személyt jelent.  D.L. SVD

LThK II:834. - NCE I:779 - Szabó László: M. múlt D-Amerikában (1519-1900). Bp., 1982. - Dojcsák Győző: Amerikai m. tört-ek. Bp., 1985:231.