🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > architektúraképek
következő 🡲

architektúraképek: épületek vagy épületegyüttesek ábrázolása. - 1. A festészetben a kk. óta léteznek. Kezdetben csak jelzések v. formák (baldachinok, árkádok, tornyok, kapuk, s ezekből összeállított együttesek), a 15. sz-tól többé-kevésbé konkrét épületek. Eleinte ált. helymeghatározásul (város, vár, tp.) v. egy meghatározott földr. hely (Betlehem, Jeruzsálem, Róma) jelölésére szolgáltak, de leginkább elvont tartalmat hordoztak (→mennyei Jeruzsálem, →Paradicsom stb.). - Az ilyen jelképes összefüggések alapján kísérelték meg a kk. építészek különösen a gótikus katedrálisok jelentésének megfejtését. A 15. sz. táblaképfest-ben ált. előforduló tört., építészeti formák üdvtört., szimbolikus jelentést is nyertek: már J. Pucelle (14. sz.) romok és ép épületek szembeállításával ábrázolta a zsidóság és a kerség ellentétét; a Van Eyck testvéreknél és a Flémalle-i mesternél ezt a szembenállást a román és a gótikus architektúra jelzi (Jan van Eyck, Angyali üdvözlet, 1437 k., Washington, Nemz. Galéria). - A kk. után az ~ elvesztették elvont tartalmukat, és önálló, valóságos épületek ábrázolásaként jelentek meg. A bibliai jelenetek képein ettől fogva már csak háttérként szolgálnak. - 2. Építészeti formákat követő berendezési tárgyak és eszközök (oltárok, szekrények, ereklyetartók, monstranciák, lámpák stb.) díszítőelemei. V.J.

Sachs 1980:45.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.