🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > arisztotelizmus
következő 🡲

arisztotelizmus: →Arisztotelész tanítása, ill. ókori és középkori követőinek irányzata. - 1. Arisztotelész számára az „első filozófia” (követőinek kifejezésével: a metafizika) a létezők létére irányuló kérdéssel foglalkozik. Platónnal ellentétben a létezőknek valós létet tulajdonít. A változó valók két összetevője: az anyag (hülé) és a forma (morfé), amelyek lehetőség (dünamisz) és ténylegesség (energia) viszonyában állnak egymással (→hülemorfizmus). Mivel a dolgok mindig nyitottak újabb hatóerő felé, a mozgás elvezet a mozdulatlan első mozgatóhoz, Istenhez, aki tiszta ténylegesség (aktualitás), éppen ezért nem-anyagi. - Az anyagi dolgokban négyféle ok mutatható ki: az anyagi, a forma-, a ható- és a cél-ok. Elgondolásait később a skolasztika kamatoztatta az →istenbizonyításokban (vö. Szt Tamás 5 útja). Arisztotelész a halhatatlan lelket tekintette az ember szellemi tevékenységei középpontjának, amelyhez „kívülről” járul a cselekvő értelem. Az elméleti eszmefuttatás mellett fontosnak tartotta a gyakorlati tudományokat: a poétikát, etikát, pol-t, s ezek közé sorolja a logikát is. - 2. Az ókori ~ a realizmus győzelme az újplatonista idealizmus és a sztoikusok pesszimizmusa fölött. Az isk-hoz tartoznak: a polihisztor Dikaiarkhosz, a csillagász Arisztarkhosz és Ptolemaiosz, az orvos Galénosz, a logika tudósa, Andronikosz, Arisztotelész legfőbb kommentátora, Aphrodisziászi Alexandrosz, és →Boëthius. - 3. A kk-ban Arisztotelész logikájának egy része korán ismertté vált, műveinek zöme azonban csak a 12. sz: jutott el Ny-ra, arab közvetítéssel. A ford. közp-jai Toledo, Oxford és Szicília voltak. Eleinte egyh. tilalom fogadta az ~t, de a 13. sz-ra már a fil. okt. gerincét képezte az egy-eken, és megtermékenyítette a ker. gondolkodást. Nem beszélhetünk „tiszta ~ról”, csupán fontos elemek átvételéről, amelyeket be lehetett illeszteni a ker. gondolkodásba. Szt Bonaventura még Szt Ágoston hatása alatt áll, de Aquinói Szt Tamás már oly mélyen átgondolta az ~t, hogy sok tekintetben túl is lépett azon (→tomizmus). Kortársaival folytatott vitái hatására az egyes isk-k más-más mértékben merítettek az ókor nagy fil-ától. Szt Tamás megpróbálta szisztematikusan földolgozni az ~ értékeit, de úgy, hogy közben már önálló rendszert épített ki. - A későbbi korok értékelése szerint ez az arisztotelista-tomista szintézis nem jelentheti a ker. kinyilatkoztatás egyedül lehetséges értelmezését, hanem egy adott kor látásmódját tükrözi, és éppen ezzel arra készteti a mindenkori teol-t, hogy új és új összefüggések közepette próbálja újra átgondolni mondanivalóját. Ma sokan azt vetik az ~ szemére, hogy egyoldalúan racionalista, intellektualista, meg sem kísérli, hogy feleljen az egyes ember létproblémáira. B.P.

LThK I:857.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.