🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > asszisztens
következő 🡲

asszisztens: (a lat. adsistere, 'mellette áll' igéből): 1. az ünnepélyes liturgiában segédkező (akolitus, ceremonárius, turifer, lektor, szubdiákonus, diákonus). - 2. házasságkötésnél az →eskető. - 3. a szerzetesjogban az elöljáró tanácsosai. Számukat a konstitúció határozza meg. Bizonyos jogi cselekményekhez hozzájárulásuk ill. véleményük szükséges. - 4. egyesület vagy társulat papja (317. k.) **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.