🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > axióma
következő 🡲

axióma (gör. 'alapigazság, sarkigazság'): önmagától belátható alaptétel, biztos állítás, amelynek alapján valamit bizonyítani lehet; szűkebb értelemben a legáltalánosabb állítások, amelyek több tudományág számára is egyaránt használhatók analóg módon, s amelyekből mint első elvekből (prima principia) további bizonyítások levezethetők. - A modern deduktív tud-okban az ~k nem úgy szerepelnek, mint maguktól érthető állítások, hanem mint előfeltételek, amelyekből valamely ter-en újabb tételek állíthatók föl. Egy igazságot akkor tekinthetünk ~nak, ha nincs benne ellentmondás, ha nem vezethető vissza egy alapvetőbb tételre, s ha a befejezettség benyomását kelti. Cs.I.

LThK I:1157.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.