🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Balomír
következő 🡲

Balomír, Balomirești (Iași m., Moldva, Ro.): egykori falu, ma vsz. Acélfalva része a Szeret bal oldalán, a Moldva torkolatátától északra, Bira városkától északnyugatra, az Albuia-patak bal partján. - Első írásos említése 1428, 1586: Románban, 1615: Jászvásárott kelt okl-ekben fordul elő. Népessége 1845: 30 r.k. „gyülevész magyar lelket számlál, kik nyelvünket tudják” (Jerney). 1851: 22, 1855: 19, 1898: 153 lakosa volt, akik már mind ruménül beszéltek, s csak ketten tudtak írni. A 19. sz. első felében Dzsidafalva, 1857: Acélfalva filiája. H.P.

Jerney 1851:161. - Lahovari I:216. - Domokos 1987:570.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.