🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Beatus
következő 🡲

Beatus, Szt (†112 k.): püspök, a helvétek (mai Svájc) apostola. - 10. sz. legendája szerint Barnabás ap. térítette meg, Szt Péter pp-ké szent. Vándor testvérként érkezett a helvétek térítésére a Thuni-tóhoz. Megölt egy sárkányt, s annak barlangjában lakott. Tiszt-e a 13. sz: a közeli Beatenberg faluban kezdődött; a környék népe évenként zarándokolt oda. Belső-Svájc védősztje, a mirigybetegségek, járványok és a rák ellen hívták segítségül. - Attrib-ai: remeteöltözék, rózsafüzér és sárkány. - Ü: máj. 9. **

LThK II:86. - BS II:988. - Kirschbaum V:345.

Beatus, Liébanai, Szt (†Liébana, Spo., 798. febr. 19.): szerzetes, pap. - A Jel-hez 3 változatban írt kommentárjai 30 kz-ban maradtak ránk (776, 784, 786-ból). A mű, melyben 800-ra várta a világ végét, valójában →katéna az egyhatyák műveiből. León és Kasztília skriptóriumaiban korábbi minták szerint gazdagon illusztrálták. A 10. sz-ból 8, a 11. sz-ból 6 kz-a ismert. 784: ~ szembefordult Elipandus toledói érs. →adopcionizmusával, és Etherius osmai pp-kel együtt írt ellene. Szorgalmazta Szt Jakab tiszt-ét, s vsz. ~ a szerzője a Szt Jakabról szóló O Dei Verbum, Patris ore proditum himnusznak. Hispániában szt-ként tiszt. - Ü: febr. 19. - Fm: Liber adversus Elipandum I-II. PL 96,894-1030. - Apokalipszis-kommentár, libr. XII. Róma, 1930. **

LThK II:86. - BS II:987.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.