Beckó, Bolondóc, v. Trencsén vm. (Beckov, Szl.): 1. vára Anonymus szerint a honfoglalás idején már létezett. A 12. sz: Bolondóc néven említett erősség. Rövid ideig ispánsági közp. is volt. Csák Máté birtoka, majd kir. vár. Zsigmond Stibor vajdának adta, majd a Bánffyaké lett. A husziták, 1599: a törökök sikertelenül ostromolták, 1707: a kurucok bevették. 1729: leégett. A nagy méretű gótikus-reneszánsz épület tekintélyes romjai állnak. A várkpna maradványa is látható. - 2. plébánia a v. nyitrai egyhm. Vágon inneni trencséni esp. ker-ében. 1150 k. Blundus. Tp-át 1300 e. Szt István kir. tiszt. sztelték. Egyhajós, a 18. sz-ban átalakitott, gótikus kőépület, Ny-i toronnyal. Háromoldalú sztélyében az apszis bal sarkában 15. sz-i, 5 m magas szentségház, nyolcszögletes hasábon vasrácsos fülke, fiáléban végződő mennyezettel. A hajóban négy pár, cikkelyen nyugvó dongaboltozat van. A jobb oldali mellékoltáron 15. sz-i, fa Madonna-szobor 100 cm magas. A hajó D-i falában csúcsíves nyílással kpna kapcsolódik. -Kegyura 1880: a beckói uradalom. Anyanyelve 1910: szl., ném. - Filiái 1917: Bodóka, Kalános, Vágrákó. - 3. Szt József ferences konvent és templom. A Nádasdy Ferenc gr. által megkezdett tp-építést 1691: Haskó Jakab fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökbén mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. sz-ból. A mellékoltárok a föoltár egyszerűbb másai. A

konvent a mariánusoknak épült, 1690: a szalvatoriánusoké, 1900: újra a mariánusoké. 1924-38: és 1947-től a szlovákiai szalvatoriánus prov-é. **

1. Varjú 1932:20. - Szombathy 1979:19. - Vártúrák III:160. - 2. Gerecze II:918. - Schem. Nitr. 1911:41. - 3. Fridrich 1759. II:115. - Schem. SM. 1851:84; 1905:45. - Szabó 1921:211. - Divald 1999:397.