Beller Jakab (18. sz.): festő. - Gyöngyösön és környékén dolgozott. ~ műve a gyöngyösi Szt Orbán-tp. Mária mennybemenetele oltárképe. 1762: a pétervásárai Keglevich-kastély dísztermének falképeit festette.

Garas 1955:209.

Beller Lajos (*Budapest, 1907. szept. 12.): cserkészvezető. – A budai II. ker. felsőkeresk. isk. éretts., az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tisztviselője. A 4. sz. BIK cserkészcsapatnak 1923. április óta tagja. Az angliai és gödöllői Jamboree résztvevője, valamint 15 nagytáborozáson vett részt. Gödöllőn a kisfiútelep szórakozási csoportjának vezetője. A tisztitáborok elvégzése után 1932. XI: cserkészcsapattiszti képesítést szerzett. Rövid ideig a Bp-i Cserkészkerület farkaskölyök előadója. Előkészítette az egységes magyar cserkész kisfiú mozgalmak egyesítését. Megalapította a 444. sz. Marcibányi István cserkészcsapatot és más csapatok alakításában is segédkezett. 1928: a Farkashad, 1931: a BIK Vöröskereszt csoport vezetője.

A Farkakölyök nóták és a Kiscserkészek játékoskönyve munk. és kiadója. Bo.J.–Fe.Má.

Beller Margit (*Budapest, 1911.máj. 15.) cserkészvezető. – B. Lajos húga és segítője. A Magyar kir. Külkereskedelmi Hivatal tisztviselője. 1930-tól cserkész, amikor bátyját helyettesítette a falka vezetésében. Majd a 250. sz. Hangya cserkészcsapat helyetes falkavezetője. 1931. januártól a 4. sz. BIK cserkészcsapat falkavezetője lett. Megnyerték az országos farkaskölyök játékversenyt. Gödöllői Jamboreen a Gyermekmegőrzőben dolgozott. 1935-ben Svájcban részt vett a farkaskölyök vezetőképző Gilwell táborában. Itt az egyetlen külföldi volt. Ö lett az első magyar női cserkészcsapattiszt. Fordításaival segítette a farkaskölyök mozgalom kibontakozását. 1937-ben Párizsban tanulmányozta a francia farkaskölyök mozgalmat. Bo.J.–Fe.Má.