Benedek-József, Labre, Szt (Amette, Fro., 1748. márc. 26.-Róma, 1783. ápr. 16.): hitvalló, „Isten vándora”. - A →trappistáknál tett ismételt, sikertelen kísérletek után 1769. XI: Sept Fons ciszt. apátságban megkezdte a novíc-t, de hamarosan elbocsátották. Rómába indult, hogy megtalálja a ktort, mely befogadja. 1770. VIII: Chieriben tartózkodott, s útközben ismerte föl hivatását: Isten vándorának kell lennie. Egy szál ruha, tarisznyájában a Krisztus követése, az ÚSz és a breviárium, nyakában egy kereszt, kezében a rózsafüzér: ez volt mindene, így járta Itália útjait, s közben imádságos élete egyre inkább a misztika felé növekedett. Ismételten fölkereste Loretót, Assisit, Nápolyt, Bárit, járt Einsiedelnben, Compostellában, Paray-le-Monialban. Fro-ban bizalmatlanul, másutt félő tiszt-tel fogadták, Itáliában a „szent franciának” hívták. Utolsó éveit Rómában töltötte, ahonnan minden évben elzarándokolt Loretóba. Az éjszakákat a →Colosseum egy szögletében töltötte. Szinte az utcán halt meg a S. Maria ai Monti-tp. közelében, s e tp-ban temették el. Életrajzát gyóntatója, P. Marconi, a Coll. Romanum prof-a 1783: adta ki. - 1861: b-gá, 1881. XII. 8: sztté avatták. Ü: ápr. 16. **

BS II:1218. - Kirschbaum V:351. - SzÉ 1988:216.

Benedek-József, Labre, Szt (Amettes, Fro., 1748. márc. 26.–Róma, 1783. ápr. 16.): zarándok. – 15 gyermekes család elsőszülötte, szülei gazdálkodó kiskereskedők voltak. 1760–66: plnos nagybátyja nevelte és tanította. ~ a magány és szemlélődés felé vonzódott, ezért 1767–68: több trappista ktorban kérte felvételét, végül 1769. XI: Sept-Fonds-ban (Moulins közelében) végre felvették a noviciátusba. Néhány hónap mulva megbetegedett, s ekkor felismerte, hogy neki hontalan zarándokként kell megvalósítania teljes önkifosztást. Ettől kezdve Itáliában, főként Rómában, Spanyolországban, Némo-ban járta a kegyhelyeket. Lakása nem volt, adományokból táplálkozott és ruházkodott. 1783 elején betegen ért Rómába. Nagyszerdán az utcán esett össze, estére meghalt. 1859: B-gá, 1881: Sztté avatták. Ü: IV. 16. **

SzÉ 2009. I:632.