Beregszász, Lampertháza, Lampertszász, v. Bereg vm. (Beregovo, Ukrajna): A város alapítója Szt László kir. öccse, Lampert hg. II. Géza kir. (ur. 1141-62) szászokat telepített be. 1247: Luprechaza, 1284: Beregzaza. A kk-ban a Vérke patak 2 partján 2 pléb. volt. Városi kiváltságait 1247: IV. Bélától kapta. - 1. plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. beregi esp. ker-ében. Tp-át II. Géza idején Mindenszentek tiszt-ére építették. A tatárok 1241: elpusztították. A mai tp. 1418: épült, 1519: 8 oltára volt. ~ lakói 1550 k. prot-ok lettek. A tp-ot 1657: a lengyel csapatok fölgyújtották, Báthory Zsófia építtette újjá, de 1686: ismét leégett. A szentmiséket a romok melletti gótikus Szt Mihály-kpnában tartották, melyet 1846: lebontottak. A tp-ot 1839-46: állították helyre és Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra szent. Org-ját 1899: a →Rieger gyár építette. A pléb-t 1715: alapították újra. Kegyura 1880: a Schönborn-Buchheim gr. család. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1910: m., rutén, ném.; 1940: m., szl., ném. Anyakönyvei 1723-tól. 2003: a lit. nyelve m. - Filiái 1917: Alsóremete, Asztély, Badaló, Beregbéda, Gát, Halábor, Kígyós, Kovászó, Macsola, Makkosjánosi, Mezőgecse, Nagybégány, Nagybereg, Nagyborzsova, Nagymuzsaly, Tiszacsoma; 1993: Beregardó, Bulcsú, Kismuzsaly, Macsola, Nagybégány, Nagymuzsaly. - Plébánosai: 1519 k. Szalaházy Tamás; 1878-90: Forgách János; 1896: Szalay Sándor, 1919: Glazarovits Bertalan, 1921: Ekkel Lajos, 1932-45: Pásztor Ferenc; 1956-81: Homolya Péter; 1993: Pap Sándor. - Lakói 1840: 855 r.k., 234 g.k., 9 ev., 1760 ref., 263 izr., össz. 3121; 1910: 2724 r.k., 1826 g.k., 10 g.kel., 118 ev., 4344 ref., 1 unit., 3909 izr., 1 egyéb vall., össz. 12.933; 1940: 3792 r.k., 3255 g.k., 50 g.kel., 146 ev., 6218 ref., 8 unit., 5856 izr., 48 egyéb vall., össz. 19.373, 92,5 %-a m.; 1993: kb. 6000 r.k. - 2. Boldogságos Szűz ferences kolostor. 1342-80: ~ Munkács várával együtt Nagy Lajos anyja, Erzsébet kirné birtoka, aki ferences ktort alapított. 1380: 50 Ft-ot és egy gyöngyös miseruhát hagyott az építkezés folytatására. 1533: a váradi kusztódiához tartozott. 1553: a prot-ok miatt elnéptelenedett. Helyét 1882: megtalálták a régi ref. paplak helyén, amikor egy tűzvész után a városi bazárt építették. - 3. A domonkos apáca ktort vsz. Szilágyi Erzsébetm Hunyadi János felesége alapította, aki a mezővárost mint Munkács várának tartozékát a 15. sz. közepén birta. A ktort 1452: tűnik föl, s 1733-37: úgy emlékeztek rá, hogy a domonkos nővéreké volt. - 4. A domonkosok a domonkos apácák előtt v. velük egy időben telepedtek ~ba, de jelenlétük csak II. Ulászló (Jagelló) (ur. 1490-1516) idejétől igazolható. A kir. a hozzátartozóiért keddenként a Szt Anna tiszt-re mondandó szentmisék fejében adómentességet biztosított a birtokaiknak ~on és a mellette ÉK-re fekvő Kígyóson. 1548: az adójegyzék szerint ~on 2, Kígyóson 28 porta tartozott a barátokhoz. 1546: a klastrom patrónusa Szt Szaniszló pp., amit korábban nem említenek. Legkésőbb 1552: a prot. zsin. idején a barátoknak távozniuk kellett. 1733: emléküket még őrizte a Barátföld utca, de a klastrom már annyira romos volt, hogy kiterjedését sem lehetett fölismerni. Állítólag a pbtp-mal szemben, a pbház helyén állt. - 1452 és 1729: a város ispotályát említik, de ez nem  volt a →johannitáké. - 5. g.k. esperesség a v. munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1880: Alsóremete, Kisalmás, Kovászó, Kövesd, Makaria, Makkosjánosi, Nagyleányfalva, Pisztraháza. - 6. g.k. parókia. 1771: már létezett. Mai tp-át Gyümölcsoltó Boldogassz. tiszt. sztelték. Anyanyelve 1840: rutén, m. B.L.B.-H.F.-**

1. Schem. Szat. 1901:63. - ET. Eml. IV:220, 445, 503; V:18, 277. - Gerecze II:185. - Rónai János: A ~i r.k. tp. tört. Beregszász, 1907. - Schem. Transcarpatiensis 1996:46. - Pápai 2003:23. - 2. Karácsonyi I:103. - Deschmann 1990:103. - Nyíregyházi Jósa Múzeum Évkve 2000:149. -

Beregszász, Lampertháza, Lampertszász, v. Bereg vm. (Beregovo, Ukrajna): A város alapítója Szt László kir. öccse, Lampert hg. II. Géza kir. (ur. 1141–62) szászokat telepített be. 1247: Luprechaza, 1284: Beregzaza. A kk-ban a Vérke patak 2 partján 2 pléb. volt. Városi kiváltságait 1247: IV. Bélától kapta. – 1. plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. beregi esp. ker-ében. Tp-át II. Géza idején Mindenszentek tiszt-ére építették. A tatárok 1241: elpusztították. A mai tp. 1418: épült, 1519: 8 oltára volt. ~ lakói 1550 k. prot-ok lettek. A tp-ot 1657: a lengyel csapatok fölgyújtották, Báthory Zsófia építtette újjá, de 1686: ismét leégett. A szentmiséket a romok melletti gótikus Szt Mihály-kpnában tartották, melyet 1846: lebontottak. A tp-ot 1839–46: állították helyre és Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra szent. Org-ját 1899: a →Rieger gyár építette. A pléb-t 1715: alapították újra. Kegyura 1880: a Schönborn-Buchheim gr. család. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1910: m., rutén, ném.; 1940: m., szl., ném. Anyakönyvei 1723-tól. 2003: a lit. nyelve m. – Filiái 1917: Alsóremete, Asztély, Badaló, Beregbéda, Gát, Halábor, Kígyós, Kovászó, Macsola, Makkosjánosi, Mezőgecse, Nagybégány, Nagybereg, Nagyborzsova, Nagymuzsaly, Tiszacsoma; 1993: Beregardó, Bulcsú, Kismuzsaly, Macsola, Nagybégány, Nagymuzsaly. – Plébánosai: 1519 k. Szalaházy Tamás; 1878–90: Forgách János; 1896: Szalay Sándor, 1919: Glazarovits Bertalan, 1921: Ekkel Lajos, 1932–45: Pásztor Ferenc; 1956–81: Homolya Péter; 1993: Pap Sándor. – Lakói 1840: 855 r.k., 234 g.k., 9 ev., 1760 ref., 263 izr., össz. 3121; 1910: 2724 r.k., 1826 g.k., 10 g.kel., 118 ev., 4344 ref., 1 unit., 3909 izr., 1 egyéb vall., össz. 12.933; 1940: 3792 r.k., 3255 g.k., 50 g.kel., 146 ev., 6218 ref., 8 unit., 5856 izr., 48 egyéb vall., össz. 19.373, 92,5 %-a m.; 1993: kb. 6000 r.k. – 2. Boldogságos Szűz ferences kolostor. 1342–80: ~ Munkács várával együtt Nagy Lajos anyja, Erzsébet kirné birtoka, aki ferences ktort alapított. 1380: 50 Ft-ot és egy gyöngyös miseruhát hagyott az építkezés folytatására. 1533: a váradi kusztódiához tartozott. 1553: a prot-ok miatt elnéptelenedett. Helyét 1882: megtalálták a régi ref. paplak helyén, amikor egy tűzvész után a városi bazárt építették. – 3. A domonkos apácák ktorát vsz. Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége alapította, aki a mezővárost mint Munkács várának tartozékát a 15. sz. közepén birta. A ktor 1452: tűnik föl, s 1733–37: úgy emlékeztek rá, hogy a domonkos nővéreké volt. – 4. A domonkosok a domonkos apácák előtt v. velük egy időben telepedtek ~ba, de jelenlétük csak II. (Jagelló) Ulászló (ur. 1490–1516) idejétől igazolható. A kir. a hozzátartozóiért keddenként a Szt Anna tiszt-ére mondandó szentmisék fejében adómentességet biztosított a birtokaiknak ~on és a mellette ÉK-re fekvő Kígyóson. 1548: az adójegyzék szerint ~on 2, Kígyóson 28 porta tartozott a barátokhoz. 1546: a klastrom patrónusa Szt Szaniszló pp., amit korábban nem említenek. Legkésőbb 1552: a prot. zsin. idején a barátoknak távozniuk kellett. 1733: emléküket még őrizte a Barátföld utca, de a klastrom már annyira romos volt, hogy kiterjedését sem lehetett fölismerni. Állítólag a plébtp-mal szemben, a plébház helyén állt. – 1452: és 1729: a város ispotályát említik, de ez nem volt a →johannitáké. – 5. g.k. esperesség a v. munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1880: Alsóremete, Kisalmás, Kovászó, Kövesd, Makaria, Makkosjánosi, Nagyleányfalva, Pisztraháza. – 6. g.k. parókia. 1771: már létezett. Mai tp-át Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszt-ére sztelték. Anyanyelve 1840: rutén, m. B.L.B.–H.F.–**

1. Schem. Szat. 1901:63. – Et. Eml. IV:220, 445, 503; V:18, 277. – Gerecze II:185. – Rónai János: A ~i r.k. tp. tört. Beregszász, 1907. – Schem. Transcarpatiensis 1996:46. – Pápai 2003:23. – 2. Karácsonyi I:103. – Deschmann 1990:103. – Nyíregyházi Jósa Múzeum Évkv-e 2000:149.