🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bethlen
következő 🡲

Bethlen, v. Szolnok-Doboka vm. (Bevlean, Ro.): 1. várát vsz. 1525 u. Bethlen Farkas építette egy udvarház helyén. 1553: Dobó István elfoglalta, 1602: Basta ostromolta. Főbb birtokosai a Bethlen, Patócsi és a Béldi család. A kuruc harcok idején megrongálódott, feltehetően a Főkormányszék rendeletére lerombolták a 4 sarokbástyás, vizesárokkal védett reneszánsz várat. Ma csak a helye látszik. - 2. plébánia a v. erdélyi egyhm. belsőszolnoki esp. ker-ében. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1900 u. alapították újra. 1893: építették. Anyanyelve 1910: m., rum.; 1940: m., rum., ném. - Lakói 1910: 264 r.k., 1267 g.k., 7 g.kel., 18 ev., 908 ref., 15 unit., 582 izr., össz. 3061. **

1. B. Nagy 1973:366. - Vártúrák III:400. - Hóvári János: A hűtlen Dobó. Bp., 1987:25. - 2. Kiss 1987:46. - Léstyán 2000. II:463.

Bethlen Gábor, iktári (Illye, Hunyad vm., 1580.-Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.): erdélyi fejedelem (1613. X. 23-1629. XI. 15). - Temes vidéki középbirtokos családból származott, apja, ~ Farkas a török elől Erdélybe menekült s fejed. szolg-ba állt. Anyja, Lázár Druzsina révén előkelő székely családok rokona. Öccsével, Istvánnal korán árvaságra jutva nagybátyja, Lázár András székely királybíró vette gyámságába. 13 évesen Báthori Zsigmond udvarába került, ahol Bocskai pártfogolta. Báthori végleges távozása után török földre menekült. 1603. IV: Székely Mózessel tért vissza. VII. 17: a Radul havasalföldi vajdától elszenvedett brassói vereség nyomán ismét török emigrációba kényszerült. 1604 tavaszától Temesvárról folyamatos kapcsolatban állt Bocskaival. Részt vett a Bocskai-szabharc eseményeiben. 1604. XI. 20: ~ adta át Bocskainak a szultáni athnámét, s a fejed. jelvényeket. 1605. IV. 20: javaslatára választották meg Szerencsen Bocskait Mo. fejed-évé. Bocskai halála után Rákóczi Zsigmond ellenében Báthori Gábort segítette a fejedségre. Báthori legfontosabb tanácsadója volt, de pol. és személyes ellentétük állandóan növekedett. ~ 1612 őszén ismét a törökhöz menekült. 1613. IX: szultáni parancsra fegyveres török segédcsapatok vitték be Erdélybe, s a temesvári helytartó, Szkender pasa által összehívott kolozsvári ogy. X. 23: fejed-mé vál. - Uralmát összehangolt bel-, gazd- és külpol. lépésekkel szilárdította meg. Az elődje által csellel elfoglalt Szebent visszaadta a szászoknak, az 1588 óta elzálogosított birtokokat visszavette. Áll. monopóliumot rendelt el a szarvasmarha, bőr, só, higany, vas kivitelére, keresk. kapcsolatokat épített ki Velencével, az Oszmán Birod-mal, a rum. vajdaságokkal. A török által követelt Lippa várát 1616. VI. 1-14: maga vívta meg s adta át, elhárítva ezzel a Porta bizalmatlanságát, s alapot teremtve további külpol-jához. A 30 é. háború kitörése után a cseh és morva rendekkel szöv-ben harcolt a Habsburgok ellen. 1619 őszén haddal jött Mo-ra. Melléje állt a teljes Felvidék, IX. 5: elfoglalta Kassát (másnap éjjel ölték meg a →kassai vértanúkat), IX. 29: Lőcsét, X. 2: Érsekújvárt, X. 14: Pozsonyt, XI. 27: elért Bécs alá, de XI. 30: visszavonult. Tárgyalt II. Ferdinánddal, majd 1620. VIII. 25: a besztercebányai ogy-en megválasztották Mo. kir-ának, de nem koronáztatta meg magát. XI. 8: a fehérhegyi csata után fölújították a béketárgyalásokat, 1621. XII. 31: megkötötték a nikolsburgi békét. ~ lemondott a kir. címről, visszadta a Sztkoronát, megkapta a birod. hg. címet és a 7 felső-tiszai vm-t. Első felesége, Károlyi Zsuzsanna halála (1622) után házassági ajánlattal közeledett Bécshez és törökellenes együttműködést javasolt, de elutasították. 1626. II. 2: feleségül vette a brandenburgi választó húgát, Katalint, s ezzel szorosabbra vonta kapcsolatait a Habsburg-ellenes hatalmakkal. Nemzetk. szöv. tagjaként 1623: és 1626: harcolt II. Ferdinánd ellen. Az e harcokat lezáró bécsi, ill. pozsonyi békében a nikolsburgi döntéseket erősítették meg. - ~ pol-jába beépültek az erdélyi művelődéssel kapcsolatos intézkedései. Gyulafehérvárt Eu-szerte ismert fejed. közp-ot épített ki, főisk-t alapított és nyomdát telepített. Prot. egyh. értelmiségiekből tevékeny csop-ot hozott létre (Pataki Füsüs János, Prágai András, Milotai Nyilas István). Támogatta a bibliaford. jezsuita →Káldi Györgyöt, s neves prof-okat hívott Erdélybe (Opitz, Bisterfeld, Alstedt, Piscator). Gyulafehérvári fejed. kvtára egyben a főisk-é is volt. Külön kocsit készíttetett, hogy kedves könyveit utazásaira is magával vihesse. 1658: amikor a török-tatár hadak földúlták Gyulafehérvárt, gyűjt-éből vsz. 9 db menekült meg, duplumok azonban Sárospatakon nagyobb számban fönnmaradtak. 1627-től foglalkozott a lengy. kirság tervével, de betegsége egyre inkább eluralkodott rajta. Utódlásáról felesége javára még életében gondoskodott, de az uralkodói képességek nélküli asszonyt 1630. IX. 21: a kolozsvári ogy. lemondatta. H.I.

Herczeg Erzsébet: B. G. uralkodásának belső tört. Bp., 1915. - Kardoss Margit: B. G. udvara (1613-29). Uo., 1918. - Rugonfalvi Kiss István: Iktári B. G. erdélyi fejed. Uo., 1923. - Bíró Vencel: B. G. és az erdélyi katolicizmus. Kolozsvár, 1929. - László Dezső: B. G. keresztyén élete. Uo., 1929. - Makkai Ernő: B. G. országalkotó pol-ja. 2. kiad. Uo., 1929. - Makkai Sándor: Egyedül. B. G. lelki arca. Kolozsvár, 1929. - Szekfű Gyula: B. G. Bp., 1929. - Rugonfalvi Kiss István: Az átértékelt B. G. Válaszul Szekfű Gyulának. Debrecen, 1929. - B-emlékkv. Szerk. Illyés Endre. Szeged, 1930. - Huszár Lajos: B. G. pénzei. Kolozsvár, 1945. - Wittman Tibor: B. G. Bp., 1952. - M. Kv-szle 1965:221. (Vita Zsigmond: B. G. kvtára) - Nagy László: B. G. a független Mo-ért. Bp., 1969. - B. G. állama és kora. Uo., 1980. (Bibliogr. Hernádi László Mihály) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:113.

A átrium

A1a porticus sarokpillére

A2a porticus oszlopai

E a barlang régi bejárata

E'a mai lépcsőbejárat

G a Születés barlangja

K körfal

KSkörcikk

M1-5 mozaikmezők

N narthex

OPkeleti porticus (Jusztiniánusz)

OP' keleti porticus (Konstantin)

O1-3 az oktogon falmaraványai

P1,2kapu (Jusztiniánusz)

P'kapu (Konstantin)

S küszöb

STlépcsőzetes nyolcszög

T régi keresztelő medence

T'keresztelő medence

V előépületek

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.