🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Betánia
következő 🡲

Betánia (héb. 'a szegények v. Ananja háza'): 1. falu az Olajfák hegyének keleti lejtőjén, Jeruzsálem közelében, a Jerikó felé vezető út mentén. Az ÓSz-ben Ananja néven (Neh 11,3) szerepel, és a Benjamin törzséből valók tulajdona. ~ban lakott Lázár, Márta és Mária (Lk 10,38; Jn 11,1.8), és a leprás Simon (Mt 26,6; Mk 14,3). Jézus Jeruzsálembe való bevonulása után ~ban töltötte az estét, ill. az éjszakát (Mt 21,17; Mk 11,11; Lk 19,29; Jn 12,1), és ~ közelében ment föl a a mennybe (Lk 24,50). A sír után, amelyet a hagyomány Lázár sírjaként tart számon, el-Azarije a neve. - 2. helység a Jordánon túl, ahol a kz-ok többsége szerint János keresztelt (Jn 1,28). Féderlin szerint azonos a mai Tell el-Medessel és Dzsebel-Eliassal a Vádi-Harrar mellett, ahol a ker. hagyomány szerint Illés az égbe ragadtatott. **

BL:145.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.