Bisztrica, v. Verőce vm. (Bistrica, Horváto.): 1. Szűz Mária-búcsújáró hely. Kegyszobrának eredete ismeretlen, vsz. a máriavölgyi másolata. A törökök elől 1545: elásták a tp-ban, 1585: helyezték vissza az oltárra. Már ekkor népes zarándoklatok keresték fel. 1654-84: a tp. falába rejtették. Különösen sok horvát, dalmát és szlovén, 1920-ig Zalából és Somogyból sok m. látogatta, főként pünkösd hetében. Búcsúkiváltságát XIV. Benedek és VI. Pius p-tól kapta. Jordánszky votiv képek százait említi. A hazatérő m. búcsúsok szelídgesztenyéből koszorút fűztek nyakukba. - 2. feltételezett, valójában soha nem volt Szt András apátság. Címét viselte 1736: Pongrácz Gáspár, 1766: Galgóczy Ferenc esztergomi, 1801: Vöry Imre zágrábi, 1821: Hoszó József zágrábi, 1838: Czan Szaniszló zenggi, 1844: Szücs István veszprémi, 1858: Benák Alajos csázmai knk. B.G.-**

1. Jordánszky 1863:248. - Bálint 1944:178. - Berecz 1981:16. - Buturac, Josip: Marija Bistrica 1209-1980. Bistrica, 1981. - 2. Péterffy II:275. - LBE:91.