Bitay Árpád (Bp., 1896. júl. 20.-Gyulafehérvár, 1937. nov. 30.): tanár, nyelvész. - Erdélyi eredetű családban született. A gimn-ot Kolozsvárt, Brassóban és Gyulafehérváron végezte. Szem-ba akart lépni, de 1915: éretts. után besorozták, és 30 hónapot töltött a fronton. Hazatérve Debrecenben 1919. VI: jogi dr., a gyulafehérvári gimn. h. tanára, Hosszúfaluban elvégzett rum. nyelvtanf. után 1920-25: a kolozsvári Marianumban a rum. nyelv h. tanára, 1920-21: a Ref. Tanítóképző tört., rum. nyelv és irod. tanára. 1923. III. 19: Kolozsvárt tört. és rumén irod. szakos tanári okl-et szerzett. 1925-27: főgimn. ig. és az Erdélyi R.K. Státus tanügyi előadója. 3 félévet töltött 1927-28: Berlinben és Lipcsében, ahol romanisztikát és szláv nyelveket tanult. 1925-37: előadója volt Jorga nyári rum. nyelvtanf-ainak. 1929. VI. 1: meghívták a gyulafehérvári r.k. teol. tanárának, ahol rum. nyelvet, irod-at, tört-et, lat-t és ném-et tanított.1931. V-1932. VII: Jorga min-elnöksége idején a kisebbségi államtitkárság m. o-ának vez-je. Neki tulajdonítják, hogy az aradi r.k. gimn. visszakapta nyilvánossági jogát, s hogy elismerték az 1927 e. külföldön szerzett mérnöki és orvosi diplomákat. 1933-37: Gyulafehérvár alpolgármestere, az Orsz. Tanügyi Főtanács m. tagja. - 1924. III. 2: az Erdélyi Irod. Társ. r. tagja, 1925. II. 21-1930. II: az Erdélyi Múz. Egyes. főtitkára, 1933. V. 28: a Kemény Zsigmond Irod. Társ. és 1934(?): az →Erdélyi Katolikus Akadémia r. tagja. A m-rum. nyelvi, irod. és művelődéstört. kapcsolatok tört-ével foglalkozott, m. és szász szerzőket ford. ruménra, ruméneket m-ra. 16 nyelven értett és beszélt. - M: A román irodtört. összefoglaló áttekintése. Gyulafehérvár, 1922. - Rövid román nyelvtan, különös tekintettel a hangváltozásokra. Kolozsvár, 1923. - Az erdélyi románok a prot. fejed-ek alatt. Dicsőszentmárton, 1925. - Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Többekkel. Uo., 1925. - Erdély jeles kat. papjai. Kolozsvár, 1926. - Gyulafehérvár Erdély művelődéstört-ében. Uo., 1926. (Erdélyi Tud. Füz-ek 3.) - A kolozsvári r.k. főgimn. szerepe a román szellemi élet múltjában. Uo., 1926. (Klny. Jóbarát) - A moldvai m-ság. Tört. áttekintés. Uo., 1926. (Erdélyi Tud. Füz-ek 4.) - Nyelv- és névtört. tanulságok. Lugos,é.n. - A magánokt. törv. végrehajtási utasítása. Ford. Kolozsvár, 1926. - Román dicsőítő írás és vers a Széchenyiekről 1839-ből. Uo., 1928. (Klny. Erdélyi Irod. Szle) - Műford. román költőkből. Összeáll. Uo., 1928. - Újabb szempontok és adatok a román nyelv m. elemeinek kutatásához. Uo., 1929. (Klny. Székely Nemz. Múz. emlékkv-e) - Az erdélyi r.k. status gyulafehérvári „Majláth” főgimn-ának megalakulása. Arad, 1930. - Istori limbii si literaturii maghiare. Írta Kristóf György. Ford. Kolozsvár, 1934. - Az Alba Julia-i (gyulafehérvári) r.k. szegyh. és környéke. Gyulafehérvár, 1938. Ku.P.

Erdélyi lex. 1928:35. - Gellért-Madarász 1932:79. (*aug. 20.) - Várady-Berey 1934:49. - Erdélyi Isk. 1937/8:3/4. sz. (György Lajos: B. Á. emlékezete) - M. Kisebbség 1937. XII. 1. - György Lajos: Dr. B. Á. életr. adatai és tud. munkássága. Kolozsvár, 1938. - Uő: Dr. B. Á. emlékezete. Uo., 1938. - Gulyás III:448. - MIL I:167. - MÉL I:219. - Korunk 1967:12. sz., 1973:154.1. - B. Á. (összeáll. Kovács Ferenc) Bukarest, 1977. (Testamentum) - RMIL I:240.