Bocskai István (Kolozsvár, Kolozs vm., 1557. jan. 1.-Kassa, 1606. dec. 29.): erdélyi fejedelem (1605. IV. 20-1606. XII. 29). - Középbirtokos bihari családból származott, B. György és Sulyok Krisztina fia, a Báthori család közeli rokona. Apród a bécsi udvarban, 1592: váradi kapitány, unokaöccse, Báthori Zsigmond fejed. legfontosabb tanácsadója. Javaslatára 1595. I. 28: a fejed. törökellenes szöv-et és házassági szerződést kötött a Habsburgokkal. Sikeres hadjáratot vezetett Havasalföldre Szinán pasa nagyvezír ellen, akit 1595. X. 29: Gyurgyevónál legyőzött. A fejed. 1597: ~ tanácsára lemondott, majd 1598: fölszólítására visszatért. 1599: a törökellenes erdélyi csop. megbízásából ~ Prágában tárgyalt, de az időközben hatalomra került Báthori András hűtlenséggel vádolta. A bíb-fejed. meggyilkolása (1599. XI. 3.) után Mihály vajda elől elhagyta Erdélyt. Ottani birtokait lefoglalták, majd elkobozták, ~t 1600. XI. 25: száműzték. A Habsburgok Basta generális javaslatára Prágába hívták, s 1602 teléig „tisztes fogságban” ott is tartották. 1604 kora tavaszáig várad környékén visszavonultan élt. Ekkor fölvette a kapcsolatot a török földre menekült erdélyi bujdosókkal, s Bethlen révén a szultánnal. Lalla Mehmed nándorfehérvári pasa 1604. IV: fejedséget és fegyveres segítséget ígért ~nek. Hitelt adva a hamis hírnek, hogy török levelezésének egy része cs. kézre került, bizalmasaival IX. 29: Sólyomkő várában a Habsburg katonasággal való szembefordulás mellett döntött. Belgiojoso kassai főkapitány utasítására a cs. csapatok X. 2: elfoglalták ~ szentjóbi várát, s X. 3-5: megostromolták Kerekit. ~ katonái a Köleséren táborozó hajdúk segítségével X. 5: fölszabadították a várat. X. 14: ~ szöv-re lépett a hajdúkapitányokkal, és X. 15: a hajdúcsapatokkal Álmosdnál szétverte Pezzen ezr. csapatát. Győzelme után X.16: bevonult Debrecenbe. Egy hónap alatt csatlakozott hozzá egész Felső-Mo. Kassai székhelyéről irányította a szabharcot. Hajdúi XI. 17: Osgyánnál és XI. 25-28: Edelénynél vereséget szenvedtek, de az állandó rajtaütések visszavonulásra késztették a Basta vezette császáriakat. ~t 1605. II. 21: Medgyesen Erdély, IV. 20: Szerencsen Mo. fejed-évé választották. A töröktől koronát kapott, de a kir. címet visszautasította. Nemesi rangra emelte és letelepítette 9254 gyalogos hajdúját (Kálló, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Varjas, Sima, Vid). 1605 nyarától a békéről tárgyalt a cs-ral, XI. 24: a korponai ogy. után küldöttségét a korábban ennigrációba kényszerített Illésházy István vezette. Hosszas tárgyalások után 1606. VI. 23: megkötötték a →bécsi békét. Előírták a szabad prot. vallásgyakorlatot a mágnások, nemesek, szabad városok, végvári katonák számára, a békét a törökkel, s hogy az ogy. válasszon nádort. Eltörölték a hírhedt 1604: 22. art-t. Rudolf elismerte ~t Erdély fejed-ének, s az erdélyi r-ek fejed-választó jogát. ~ életfogytiglanra megkapta Ugocsa, Bereg vm-t és Tokajt. A bécsi békének megfelelően Rudolf és I. Ahmed megbízottai 1606. XI. 11: megkötötték a zsitvatoroki békét. A kassai ogy. után XII. 17: ~ megfogalmazta végrendeletét, majd néhány napra rá - föltehetően mérgezés következtében - meghalt. A prot. vallásszabadság biztosítása, a hajdúk letelepítése, a bécsi-zsitvatoroki békemű ~t a 17. sz. m. tört-ének legnagyobb alakjai közé emeli. - Utóda 1607. II. 11: Rákóczi Zsigmond. H.I.

Károlyi Árpád: B. szerepe a m. tört-ben. Bp., 1898. - Boldisár Kálmán: B. aradi népe. Debrecen., 1906. - Payr Sándor: B. hadai Sopronban. Sopron, 1914. - Angyal Zoltán: Rudolfs II. ung. Regierung; Ursachen, Verlauf u. Ergebnis des Aufstandes B. Bp., 1916. - Kovács Sándor: B. I., a szabadsághős és békeszerző fejed. Uo., 1922. - Boldisár Kálmán: B. koronája. Debrecen, 1925. - Benda Kálmán: B. I. Bp., 1942. - Uő: A B-szabharc. Uo., 1955. - Nagy László: A B-szabharc katonai tört. Uo., 1961. - Tört. Szle 1970:404. (Benda Kálmán: A Habsburg pol. és rendi ellenállás a 17. sz. elején); 1974:483. (Makkai László: B. és eu. kortársai)