🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bodor
következő 🡲

Bodor György (Kunágota, Csanád vm., 1909. ápr. 8.–Kunágota, 1981. jún. 9.): műszaki fordító, ogy. képviselő. – Szülők: Gábor (1861–1962) kisbirtokos, Mede Rozália (1876–1928) 1940–: Gulics Ilona (1921–). 1921–: a makói Csanád Vezér Áll. Főgimn. tanult, 1929: a szegedi Dugonics András Piar. Gimn. éretts. 1929–34: a Pázmáneum növendéke; megbetegedett, alkalmatlanná vált a papi szolgálatra, ezért nem sztelték föl. – A szegedi Ferenc József Tud.egy. joghallg., végbizonyítványt szerzett. Egy. hallg-ként a ker. szoc. mozgalom résztvevője, 1937–38: a →Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága (KALOT) szervező titkára, a ném. tagozat vez-je. 1938–:a Tiszántúli Ciroktermelő Szövetkezetek mezőkovácsházi, majd kunágotai telepeinek vez-je. 1945: 5 kh. földön kezdett gazdálkodni. A Független Kisgazdapárt tagja, 1946. III. 17: belépett a M. Szabadság Párt délvidéki szervezetébe, melynek kunágotai szervezője. 1947. IV. 27: megtámadták, összeverték. Gyógyulása után 1947. VI. elején 2 társával együtt „izgatás, demokráciaellenes és antiszemita kijelentések” vádjával letartóztatták. Makói és szegedi vizsgálati fogság után a szegedi népbíróság különtanácsa VII. 23: mindhármukat fölmentette. VIII: belépett a →Demokrata Néppártba. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a Csongrád és Csanád vmi választóker-ben ogy. képviselő. A DNP 1949. II: önfeloszlatása után független képviselő. 1949. VIII–1956. X: a kunágotai r. k. egyhközs. kántora és képviselő-testületi tagja. X. végén közfelkiáltással a falu forr. tanácsa eln-e lett. XII. 8: letartóztatták, 3 hétig Békéscsabán raboskodott. XII. 31: hazaengedték, de 1957. I. 2: el akarták vinni, de családja és rokonai – 1963. III. 22: a →részleges közkegyelemig – saját házában, Érden és Bánkúton rejtegették. Felesége postai küldönc volt, majd Bpen adminisztrátor, mert Békés megyei munkavállalását megakadályozták. 1960: földjüket át kellett adni a helyi tsz-nek. 1963–79: nyugdíjazásáig kocsirendező, kubikos, építőipari s.munkás, a rostkikészítőben és a cukorgyárban szezonális átvevő, majd műszaki fordító és adminisztrátor; otthon alkalmanként ném., ang., fr. és lat. nyelvet tanított. 88

Varga 1986. – Pócza 1989. – Csicskó–Szabó 1996. – Ogy. alman. 1947/49:56.

Bodor Katalin Ivelda, IML (Öttevény, Győr vm., 1911. júl. 22.–Bp., 1990. máj. 28.): szerzetesnő. – Sopronban 1931. VII. 2: lépett a kongr-ba. 1932. VII. 30: tette első fog-át. Zeneműv. Főisk-t végzett. Az anyaházi isk. énektanára, majd az anyaházban kántor, karvezető. A szétszóratás után Bp-en a XI. ker. Emmausz-kpnában kántor; a diákokat hittanra, zenei ismeretekre tanította; a kpna takarítását, díszítését is vállalta. – 1972: tartományi gondnoknő, 1982: tart. tanácsosnő, 1984: ismét gondnoknő. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.