Bory Jenő, bori és borfői (Székesfehérvár, 1879. nov. 9. – Székesfehérvár, 1959. dec. 18.) szobrász, építész, festő. – 1903: építészmérnöki oklevelet szerzett a bpi Műegyetemen. A Mintarajziskolában szobrászatot, és Székely Bertalantól festészetet tanult, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában képezte magát. 1906–07: Németországban és Olaszországban áll. ösztöndíjas. Néhány hónapot Carrarában, a híres Triscornia-cégnél dolgozott. 1921–44: a Műegyetem Építészmérnöki Karán mintázástant tanított, 1911–46-ig a Képzőműv. Főisk-án a szobrászat rendes tanára, 1943–45-ig a Főisk. rektora. 1917: Ferenc József-rend lovagkeresztje, 1922: Rökk Szilárd-, 1929: Ipolyi-díj kitüntetésben részesült. Számtalan köztéri emlékmű, épületdísz, egyházművészeti alkotás, síremlék és kisplasztika mellett, építészettel és festészettel is foglalkozott. ~ tervezte a Székesfehérváron 1911: felszentelt szecessziós Jézus Szíve tp-ot és annak főoltárát. Az I. vh. alatt hadmérnök főhadnagy. ~ alkotása a Szarajevóban 1917: felavatott Ferenc Ferdinánd és Zsófia emlékmű, talapzatán Pietà-szoborral (1919: lebontva). A Szarajevóban építendő Ferenc Ferdinánd emléktp és Zsófia-otthon terveit is elkészítette (nem épültek meg). Jelentős köztéri alkotásai Székesfehérváron: Turul (1909), Nemzeti hadsereg emlékműve (1920; 1946: lebontva), több I. vh. hősi emlék (1928-31), Püspök-kút (1928), Krencz Ignác kanonok emléktáblája (1934). További köztéri alkotásai: gr. Batthyány Lajos (Ikervár, 1913), Szt Imre (Kalocsa, 1920), I. vh. hősi emlék (Bp., Műegyetem, 1927; 1945 után elpusztult, 2000: újraállítva; Dunapentele, 1924, Mór, 1933), Horváth Mihály, Szalay László, Toldy Ferenc (Szeged, Dóm téri Panteon, 1930), Haydn (Eszterháza, 1932), Huszár születik (Székesfehérvár, 1935; Bp., 1937), Szt István-kút (Kaposvár, 1938), Bd Asztrik-emléktábla (Kalocsa, 1938), Szondi és két apródja (Bp., 1939; 1944: elpusztult), Blaha Lujza (Rimaszombat, 1940). Székesfehérváron 1923-tól haláláig építette a Bory-várat, amelyben 1945 után élt, és dolgozott. Több jelentős síremléket (Petőfi család, 1911) készített. Saját székesfehérvári sírjára Krisztus-szobrot mintázott. – Kiemelkedő egyházművészeti munkái: Ecce homo (1908), Rózsafüzéres Madonna, Keresztelő Szt János (Muraszombat, 1910-11), Krisztus (Rácalmás, 1911), Madonna (Jézus Szíve tp, Székesfehérvár, 1911), Egyházi tanítás és Világi tanítás (kecskeméti Piar. Gimn., 1925 k.), Szt Antal, Szt József, Mária Immaculata, (Kaposvár plébtp, 1925 és 1928), Páduai Szt Antal (Prohászka emléktp, Kaposvár, 1925; Székesfehérvár, 1941), Magyar Madonna (Kaposvár, 1924; Máriabesnyő, 1930), főoltár (domonkos tp, Bp., 1928), Madonna (Bonyhád, 1930), Szt Bernát (ciszterci apátság, Szentgotthárd, 1930; 1999-tól a székesfehérvári Ciszterci Gimn-ban), Szt Vince (Bp., Haller u-i plébtp, 1936), bencés dombormű (esztergomi Bencés Gimn., 1938, 1945 után áthelyezve a Szt István tp-ba), Szt Antal (Prohászka emléktp, Székesfehérvár, 1941). Prohászka Ottokár pp-ről több szobrot és érmet mintázott. Éremművészeti munkássága is jelentős. Pr. L.

Chroniqueur [Lyka Károly]: ~. Képzőművészet, 1929. ápr. – Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., 1934. – Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Bp., 1939. – Ágoston Béla: ~ és a székesfehérvári Bory-vár. Székesfehérvár, é. n. – Péntek Imre (szerk.): ~. Székesfehérvár, 2001. – P. Szabó Ernő: A várépítő szobrász. Árgus, 2002/5-6. – Prohászka László: ~ Prohászka-érmei. Árgus, 2003/3-4. – Prohászka László: ~ éremművészete. Numizmatikai Közlöny, 2005-2006. – Tóth Attila: Nemzeti Emlékcsarnok. Szeged, 2009. – Kovács Péter: A Bory-vár, Székesfehérvár, 2009. – Magony Imre: ~. Székesfehérvár, 2010. – A ~ emlékkonferencia előadásai. Alba Regia, 39. (2010).