Bosznia: a Száva vízgyűjtőjéhez tartozó terület a Balkán-félszigeten. - Ter-e kb. 42.060 km². Első ismert lakói az illírek, akiket Kr. e. 370-360: a kelták hódítottak meg. Kr. e. 167-78: róm. tart. lett (a későbbi Hercegovina ter-ével együtt), de a rómaiaknak 78 u. is számos illír fölkelést kellett leverniük. Amikor a rómaiak hatalmukat kiterjesztették a Dunáig, ~ kisebb, É-i részét Pannóniához, a nagyobbat Dalmáciához csatolták. - A kerség már a róm. uralom alatt elterjedt. A népvándorlás korában ~ először Nagy Teodorik K-i gótjainak uralma alá került. Az ariánus gótok nem üldözték a kat-okat, akik 530 és 532: zsin-ot tarthattak. ~ban ekkor már 4 ppség volt. 548-553: horvát-szerb törzsek, 598 u. avarok nyomultak ~ba, 600-650: a szlávok egészen elfoglalták. ~ a 9. sz: Horváto-hoz tartozott, 931: Ceslav szerb fejed. hódította meg, aki 960: a kalandozó m-okkal vívott csatában elesett. A független ~t 8 é. saját bánjai igazgatták, 968: Kresimír horvát kir. újra Horváto-hoz csatolta. 1019: II. Baszileiosz bizánci cs. lett ~ ura, halála után (1025) egy ideig saját bánjai, majd István kenéz kormányozták. 1134-36: a Bizánc ellen harcoló II. (Vak) Béla m. kir. seregei meghódították. Béla nevezte megát először 1138 v. 1139: Ráma királyának. A m. szóhasználat azonosította ~t Rámával, mely eredetileg ~nak a Narenta és Ráma folyók által határolt része volt. D-~t továbbra is a bánok kormányozták, É-~ból a m. kir-ok a sói és az ozorai bánságot szervezték. A ~i bánok egyike Borisz Mánuel bizánci cs. beavatkozásával szemben II. Gézát hívta segítségül, akitől a győzelem után megkapta Rámát, valamint a sói és az ozorai bánságot. 1163: egész ~ Dalmáciával és a Szerémséggel együtt III. István m. kir. öccsére, a Konstantinápolyban élő Béla hg-re szállt, akinek Mánuel cs. megengedte, hogy mint Ráma kir-a pénzt veressen. Mánuel halála után 1180: Kulin bán került ~ élére. Ekkor sokasodtak meg ~ban a →bogumilok. Fölszámolásukra a m. kir-ok a p. felhívására több háborút folytattak a bosnyák bánok ellen, de a bogumilizmus a török hódításig megmaradt ~ban. Kulin bán alatt ~ sokat fejlődött, külf. iparosok is betelepedtek. - 1241: tatárok dúlták. IV. Béla 1254: meghódította, s a sói és az ozorai bánság élére m. főurat állított, a többi részt ~i bánokra bízta. ~ védelmére megalapította a macsói bánságot, élén a vejével, Rasztiszláv bánnal, majd annak halála után a sói, ozorai és macsói bánságból alakított hercegséget Rasztiszláv özvegyére, Ágnesre és fiaira hagyta. 1271: Ágnes fia, Béla örökölte a hgséget. 1272-79: ~ kormányzói m. bánok: Roland, István, Henrik. 1279: Ugrin szörényi bán, 1280: Erzsébet m. anyakirnő, 1282-1314: Dragutin István, IV. (Kun) László kir. sógora kormányozta a ~-macsói hgséget. A bosnyák bánok közül Kotromanics István 1272 óta kormányozta Felső-~t a m. kir. fennhatósága alatt. 1290 u. vetélytársa lett Subics Pál brebiri gr. és horvát bán, ki testvéreivel az akkor még trónkövetelő Károly Róberthez húzott, aki 1298: kinevezte őt horvát-dalmát bánnak és ~ urának. Subics Pál hatalmát még életében, 1302: a fiára, Mladenre hagyta, aki 1322-ig állt ~ élén, s fölvette a horvátok és egész ~ bánja c-et. Válaszul Károly Róbert 1314: ifj. Kotromanics Istvánt nevezte ki ~ bánjává, 1322: személyesen vezetett hadat Mladen ellen, akit Kotromanics István és Babonics Iván szlavóniai bán segítségével legyőzött és foglyul ejtett; Mladen egy m. várban halt meg. Károly Róbert ~ élére Kotromanicsot állította, aki bogumil volta ellenére haláláig (1353) hű maradt a m. kir-okhoz. Közben a horvátok Velence támogatásával föllázadtak a m. kir. ellen, Szerbia hatalma is erősödött.

Kotromanics 1323: feleségül vette Károly Róbert rokonát, Lokietek Erzsébetet, 1324: vereséget szenvedett a horvát Nelitics kenéztől, de Károly Róbert támogatásával Záráig nyomult előre, s a tengerpart Raguzától Spalatóig a bosnyák bánság része lett. 1340: szakított a bogumilokkal, s I. (Nagy) Lajos m. kir. még atyja halála előtt feleségül vette Kotromanics leányát, Erzsébetet. Kotromanics fiú utód nélkül halt meg, s Nagy Lajos a bosnyák bánságot Kotromanics unokaöccsére, Tvartkó (Tvrtko) Istvánra bízta. István és öccse, Vuk helyett egy ideig anyjuk, Subics Ilona kormányzott. Nagy Lajos 1356: Tvartkót szerződésre bírta, melynek értelmében ~ Mo. tart-a lett, amiért ~ főurai föllázadtak ellene. A kir. 1363: Kont Miklós és Miklós esztergomi érs. vezetésével 2 sereget küldött ~ba, de vereséget szenvedtek. Ezután maga a kir. vezetett sikeres hadjáratot. 1365: Tvartkó Lajos kir-hoz menekült az ellene fölkelő urak elől, akikhez az öccse, Vuk is csatlakozott. Tvartkó később Szerbia egy részét is elfoglalta, sőt szerb és bosnyák kir-lyá koronáztatta magát, majd Nagy Lajos halála után igyekezett Horváto-ot és Dalmáciát ~val egyesíteni. 1390: ~ Rascia, Horváto. és Dalmácia urának tekintette magát. Tvartkó 1392: meghalt, öccse (v. unokaöccse), Dabisza István 1393: Zsigmond m. kir-nak engedte át Horváto-ot és Dalmáciát, mire Zsigmond elismerte őt ~ urának. 1395: Dabisza halála után özvegye, Ilona, 1398: Tvartkó házasságon kívüli fia, Osztoja István lett ~ fejed-e (1398-1404). Az ellene föllázadt bosnyák főurak elűzték, és helyére Vuk fiát, II. Tvartkót ültették. Vele 1443: kihalt a Kotromanics család, csak Osztoja István 2 törvénytelen és bogumil fia, Radivoj és Tamás élt, akik közül Tamás lett ~ uralkodója (1444-61), s Hunyadi János oltalma alá helyezte magát. Hunyadi halála után békét kötött a török szultánnal, Szerbia nagyobb részét is ~hoz csatolta, amit Hunyadi Mátyás kir. is támogatott. - A 15. sz: a hanyatló ~ból önállóvá vált Húm, mely ekkor kapta a Hercegovina nevet. ~ utolsó kir-a, Tamás fia István (1461-63) már a pápától kapott koronát, de II. Mohamed szultán 1463: meghódította országát és lefejeztette. ~ egy részét Mátyás kir-nak sikerült meghódítania, s megalakította a →jajcai és →szrebrenyiki bánságot, mely 64 é. maradt m. uralom alatt. - 1528-1878: egész ~t a török uralta, s 227 pasa kormányozta, mert a szultán bizalmatlanság miatt egyet sem tűrt hosszú ideig. - A szerb anyanyelvű bosnyák nemesség nagy része, hogy birtokait megtarthassa, muzulmán lett. Ebben annak is része volt, hogy a bogumiloknak a velük szembeszálló kerség ellensége, az iszlám rokonszenves volt. A Mo-ot leigázó török seregekben sok bosnyák is szolgált, de sok bosnyák és horvát elmenekült ~ból Dalmáciába és Horváto-ba; részben ezek és utódaik vívták a török elleni végvári és határőrvidéki harcokat. ~ban török világ alakult ki a szerbül beszélő nemesek körében, csak a jobbágyság egy része maradt ker. Az Oszmán Birod. más részeiről is települtek ide törökök. - A 17. sz. 2. felében ~ veszélyeztetett határvidékké vált. A törököt Mo-ról kiszorító ker. seregek nem tudták fölszabadítani ~t, a tör. hatalom azonban fokozatosan gyengült, s egyre sikeresebb szerb fölkelések követték egymást. 1878: a berlini kongressz. határozata szerint az →Osztrák-Magyar Monarchia seregei több hónapos harcban megszállták ~t, majd a monarchia 1908: bekebelezte és tart-nyá szervezte. Az osztrák-m. uralom gyűlöletet váltott ki, főleg a szerbek körében, de nagy gazd. föllendülést is eredményezett: keskeny vágányú vasutak, kórházak, isk-k épültek, megindult a nehéz-, a só- és szódaipar. Az osztrák-m. uralom alatt a nem őslakos muzulmánok egy része elhagyta ~t, s a lakosság egyharmados arányban oszlott mozlimokra, szerbekre és horvátokra. Az 1914. VI. 28-i szarajevói merényletben a „Fiatal ~” fanatikus nacionalizmusa fejeződött ki. Az I. vh. után megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén, 1929: a Jugoszláv Királyság, melyhez ~ is tartozott. A II. vh. után született Tito-féle kommunista Jug-ban ~ és Hercegovina a 6 tagköztársaság egyike, ter-e 51.129 km², lakossága 3,5 millió. Mezőgazd. ter-e kevés, jelentős vízierőművei, fa- és nehézipara, valamint fegyvergyártása volt. Ma ~ az 1990 óta fölbomló polgárháborús, volt délszláv államszöv. pusztuló ter-e; a szerb-bosnyák és horvát-bosnyák háborúskodás vége és végeredménye 1993 őszén még nem látható. B.A.

Asbóth János: Bosznia és Hercegovina. 1-2 köt. Bp., 1887. - Thallóczy Lajos: Tanulmányok a bosnyák hatalom kezdeteiről. Uo., 1905 (ném-ül: 1913). - Ćirković, S: Istorija sredujovekovne bosanske drzave. Beograd, 1964. - Bencze László: Bosznia és Hercegovina okkupációja 1978-ban. Bp., 1987.