Brigitta, Kildarai, Cell Dara-i, Szt (Íro., 5. sz. közepe-Kildara, Íro., 523 k.): apátnő, Írország patrónája. - Legendája szerint skót fejed. családban született. Kis korától a szegények gondozásával tűnt ki. Szépsége és műveltsége kérők sokaságát vonzotta köréje. Amikor égi vőlegényét, Krisztust kérte, hogy tartsa távol tőle őket, fél szemére megvakult. Elhagyva atyja házát, Szt Patrik egyik tanítványa, Machilla pp. kezéből felöltötte a szerz. fátylat; ekkor visszakapta látását. Remeteségbe vonult, s egy nagy tölgyfa alatt épített magának kunyhót, amit később Kildarának, 'tölgyfa cellának' nevezett a nép. Társnőket vonzott maga köré, akiknek vsz. Szt Patrik adott regulát. A kunyhó helyén épült ktor sok ktor anyja lett, körülötte város épült, később érs. székhely lett. A legrégibb krónika szerint ~ 70 é. halt meg. Kildara tp-ában temették el, majd átvitték Down-Patrickba, 1185: Szt Patrik és Szt Columba ereklyéivel együtt a szegyh-ba. VIII. Henrik szétromboltatta sírját, fejereklyéje ekkor a lisszaboni jezsuita tp-ba került. - Íro. egyik védősztje. Ü: febr. 1. **

LThK 1883. II:1299. - BS III:430.

Brigitta, Regensburgi, Szt (Bajoro., 950 u.-Regensburg, vsz. 1000. aug. 20.): apátnő. - Civakodó Henrik bajor hg. és Burgundiai Gizella leánya, Szt II. Henrik és B. Gizella m. kirnő testvére. Szt Wolfgang pp. nevelte, bencés apáca lett a regensburgi Szt Pál-ktorban, a Mittelmünsterben. Később uo. a Niedermünsterben apátnő. Ü: a r-ben aug. 20. **

BS III:438.

Brigitta, Svéd, Szt, Birgitta, Vadstenai (Finsta vára, Uppsala mellett, Svédo., 1303.-Róma, 1373. júl. 23.): rendalapító, misztikus. - A Folkunger svéd kir. családból származott; atyja Birger Persson upplandi kormányzó, anyja Ingeborge Bengsdotter; 6 testvére volt. Anyja 1314: bekövetkezett halála után nagynénje nevelte. 7 éves korától kapta a misztikus kegyelmeket és látomásokat. 1316: férjhez adták a 18 é. Ulf Gudmarssonhoz, Ulfasa várába. Házasságuk első 2 évét önmegtartóztatásban és imádságban töltötték, majd 8 gyermekük született. ~ férje hozzájárulásával sok jót tett (pl. minden csütörtökön 12 szegény étkezett náluk), és vele együtt belépett a ferences harmadrendbe. Férje 1330: Närike tart. kormányzója, ~ apai öröksége révén Svédo. leggazdagabb asszonya lett. Lelki élete a misztika útján fejlődött tovább; lelki vez-je Mátyás, linköpingi knk., aki ~ kérésére készítette el az első svéd szentírásford-t (Mózes 5 kv-ét). 1335-40: a kir. udvarban élt, mint II. Magnus és Namuri Bianca nevelőnője és tanácsadója. 1338: egyik kisfia halála után férjével együtt Szt Olaf sírjához, 1341: ezüstmenyegzőjük örömére Compostellába zarándokoltak, s útközben meglátogatták Citeaux ktorát is. Hazatérésük után ~ férje belépett az alvastrai ciszt. ktorba (ahol egyik fiuk már szerz. volt), s 1344. II. 12: sztség hírében halt meg. ~ ekkor elrendezve gyermekei sorsát Alvastrába költözött, 1344-46: a ktor közelében egy cellában élt imádságban, vezeklésben és látomások közepette. 1346: újra a kir. udvarba ment. A compostellai zarándokúton fr. földön látta a →kettős kolostor intézményét, s alvastrai magányában kialakult benne egy hasonló ktor alapításának gondolata, melynek tagjai vezeklő, imádkozó ffiak és nők, akik a kettős ktor szabályai szerint elsősorban Krisztus szenvedéséről és Mária kínjairól elmélkednek (→brigittinák). A kir. pár vadstenai kastélyát ajándékozta ~nak, ahova 1346. V. 1: be is költözött. Egy látomásban maga Krisztus diktálta neki a rend szabályait, ezért ő maga a Szt Üdvözítő rendjének nevezte alapítását. Meg is kezdték a két ktor építését, de a p. jóváhagyás késett. 1349: ~ Rómába indult, hogy megszerezze azt, részt vegyen 1350: a sztév búcsúiban és teljesítse a látomásaiban kapott feladatot: vezesse vissza Avignonból a p-t Rómába. Kíséretével 1349 őszén érkezett meg Rómába. 1351: utána ment a leánya, Katalin. - ~ látomásai és kinyilatkoztatásai tovább folytatódtak. Meglátta Róma és az Egyh. nyomorúságának okait: a p. távollétét és a klérus erkölcsi silányságát. 1350-től Petrus Olavi OCist ~ gyóntatója, aki lat-ra ford. a látomásokban kapott kinyilatkoztatásokat, melyek Svédo-ra, az Egyh-ra és egy új szerzetesr. alapítására vonatkoztak. A kapott parancs értelmében ~ szólni, dorgálni, javítani és levelezni kezdett, amire gyűlölet lett a válasz. Boszorkánynak kiáltották ki, és máglyára akarták küldeni. A Szűzanya azonban oltalmát ígérte, és megparancsolta, hogy övéivel minden este énekelje el az Ave maris stella himnuszt. Sokszor olyan szegénységben voltak, hogy ~nak koldulnia kellett. Szívesen ült a klarisszák tp-a, a S. Lorenzo in Panisperna-tp. lépcsőjén a koldusok között. 1352: Assisibe, 1364: a D-itáliai szentélyekhez zarándokolt, és Nápolyban maradt 1367-ig. Ekkor Rómába sietett, hogy V. Orbán visszaérkezésekor ott lehessen. N. Orsini segítségével formába öntötte a Brigitta-rend szabályzatát, és a p., aki már ismét nem volt Rómában, 1370. VIII. 5: Montefiasconéban megadta a jóváhagyást. - 1369-től Alfonso Pecha de Vada sp. Jeromos-rendi remete, korábbi pp. lett a gyóntatója és a kinyilatkoztatások gondozója. A ma ismert lat. szöveget ő szerk. 1371 őszén ~ a Sztföldre indult, és 1372. V.13-tól 4 és fél hónapot töltött Jézus szülőföldjén. A látomások és kinyilatkoztatások itt is állandóan kísérték; főleg a p-nak szóló figyelmeztetéseket kapott. Cipruson és Nápolyon keresztül 1373. III, nagyböjt elején érkezett vissza Rómába. Ekkor már beteg volt, de még végigjárta a böjti stációkat és elküldte látomásait IX. Gergely p-nak. A Campo dei Fiori közelében lévő házában halt meg, a S. Lorenzo in Panisperna-tp-ban temették el. 1374: gyermekei, Katalin és Birger magukkal vitték Svédo-ba, s a vadstenai ktor tp-ában helyezték el. 1391. X. 7: avatták szentté. Főként a zarándokok és haldoklók védősztje. II. János Pál p. (Sziénai Szt Katalinnal és Avilai Nagy Szt Terézzel együtt) 1999. X. 1: Eu. védőszentjévé nyilvánította. Ü: júl. 23. - Ikgr. Jézus és Mária életére vonatkozó látomásai, melyeket kinyomtattak, nagy hatással voltak a költ-re és a képzőműv-re (Grünewald: Stuppachi Madonna, 1517-19). Szobráról, mely író, olvasó, fölemelt karokkal álló v. trónon üló helyzetben ábrázolta, a 15. sz: főleg Svédo-ban készültek sztképek. Uo. számos oltárt díszítettek életének képsoraival (Vadstena, ktortp., H. Hesse oltára, 1459). No-ban főleg a nyomtatott grafikában jelent meg (1500 k.). Kezdetben özvegyi ruhában, fehér fátyollal, majd zarándokként, kirnőként v. r-je apátnőjeként ábrázolták. Kinyilatkoztatásainak 14. sz. itáliai kz-ai már részletes képsorokat tartalmaznak, melyeket a monumentális műv. is hamarosan átvett (Firenze, S. Maria novella, freskó, 15. sz. vége). Az →auctorképeken ~ írópultnál ül és látomása van; átveszi kinyilatkoztatásainak kv-ét Krisztustól, és továbbadja gyóntatójának, v. ő maga ad egy irattekercset Krisztusnak és Máriának. - Attrib-ai: a brigitták keresztje (kiszélesedő szárú kereszt, középpontjában ostya v. 5 vércsepp), szív, amelyből kinő egy kereszt, égő gyertya (mert pénteken forró viaszt csepegtetett a kezére), kir. korona a lábánál, kv., toll és tintatartó, liba, Svédo. és Róma címere, zarándokbot, zarándoköltözék, stigmák, Szűz Mária. **

LThK II:486. - BS III:438. - Kirschbaum V:400. - Sachs 1980:65. - SzÉ 1984:365.