🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bruszturóza
következő 🡲

Bruszturóza, Brusturoasa (Bacãu m. Moldva, Ro.): falu a Tatros felső folyásánál, Palánka és Ágas között, nem messze a régi magyar határtól. - Vsz. a gyimesi és csügési településekkel egyidőben a 18. sz. keletkezett, de a 19. sz. derekán is történt jelentős beköltözés. Kat. lakosságát először Gegő említette, aki itt egy Csatlós István nevű emberrel találkozott. ~ neve a nyelvészek szerint a rum. brusutre, 'nagy bojtorján' szóból származik. Székely eredetű lakossága mindig kisebbségben volt az ort. rumének között, Weigand szerint 1900: a lakosok 17%-a székely. 1930: a rum. stat-ban 22% kat., de csak alig több, mint 1%-a m. Kat. lakossága 1842: 126, 1844: 100, 1851:112, 1857: 224, 1858: 245, 1902: 300

(székely), 1930: 234. ~ a 19. sz. első felében egyházilag Pusztinához tartozott, kivéve az 1840-es évek rövid időszakát, amikor Kománfalva filiája. Az 1850-es évektől Dormánfalva pléb-jához kötődött. 1941-től Csügés filiája. H.P.

Gegő 1838:13. - Jerney 1851:169. - Kovács 1868:52. - Domokos 1979:1384.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.