🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bucsuszentlászló
következő 🡲

Bucsuszentlászló, Szentlászlóegyháza, Zala m.: 1. plébánia a veszprémi egyhm. zalaszentgróti esp. ker-ében. 1270: Scent Laduzlo. A 13. sz. tp-ot Szt László kir. tiszt. sztelték, 1734: bőv. Org-ját (2/25 m/r) 1882: Bencz György építette, 1971: a FMKV átépítette. ~ lakói 1526 u. ev-ok lettek. 1720: alapították újra. 2001: helyreállították. - Lakói 1840: 441 r.k., 53 izr., 63 egyéb vall., össz. 557; 1910: 482 r.k., 1 ev., 9 ref., 17 izr., össz. 509; 1940: 707 r.k., 4 ev., 8 ref., 14 izr., 1 egyéb vall., össz. 734; 1948: 707 r.k., össz. 734; 1983: 653 r.k., össz. 774; 1990: össz. 873. - Fíliái 1992: Kisbucsa (a 13. sz. Szt Tamás-tp. 1550: elpusztult), Nemeshetés, Nemessándorháza, Nemesszentandrás. - Plébánosai: 1950-ig és 1989-től ferencesek, 1967: Koroncz László, 1983: Kovács Mihály, 1988: Rédey János. - 2. Szt László kir. ferences konvent. 1694: Széchenyi Pál pp. mariánusokra bízta a búcsújáró helyet. 1720: az atyák a pléb. vezetését is átvették. A konvent 1736: készült el. II. József 1788: 18 pappal és 2 testvérrel megerősítette, s gyógyszertárát is meghagyta. 1950-89: megszüntették. - 3. Kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. Az első kpna vsz. Szt László kir. idejében épült. A hagyomány szerint a kegyszobor, a Loretói Szűz szobrának másolata is kk. eredetű. A zarándokhelyet remeték gondozták. A legenda szerint a törökök ~ra hajtották foglyaikat, kiknek vigasztalására angyalok hozták ide messziről a kpnát, ezért a nép Angyalok kpnája és Paradicsom néven is emlegeti. 1694: Széchenyi Pál a ferencesekre bízta, akik 1714-34: felépítették a kegytp-ot. 1774: villámcsapás, 1874: tűz rongálta meg, de gyorsan újjáépítették. Mellékoltárképét (Szt Anna tanítja a Gyermek Máriát) 1735: F. A. Gramisser, a 16 képes Szt László ciklust 1742: Schmaltze Theotinus festette. Jelentős búcsújárás 1713 óta van, amikor egy komáromi asszony meggyógyult. Azóta több száz csodás gyógyulást jegyzőkönyveztek, melyek emlékét ezüst fogadalmi tárgyak is őrzik. A tp. kincsei között van egy Szt Vitális-ereklye, melyet egy szerz. a Sztföldről hozott. A tp. mögötti forrás, a sztkút vizében az először oda zarándoklókat a többször ott jártak „megkeresztelik” (→búcsúkeresztség). A forrás fölötti dombon van a Kálvária. - Fő búcsúja Nagyboldogasszony. Egyéb búcsúi: Áldozócsütörtök, Mária Neve, Fogolykiváltó Boldogasszony (IX. 24.). Főleg Zala, Somogy és Vas m. népe látogatja. A ~i búcsú sajátossága a kk. eredetű Szt Vince-áldás, mellyel a felnőtteket és gyermekeket egyaránt megáldják. A búcsúsok ezért magukkal hozzák a gyermekeket és ágyban fekvő betegeik ruháját. Régebben a leányok kibontott hajjal tértek haza. B.G.

1. Gerecze II:1025. - MEN:167. - VEN 1975:202; 1992:71.- 2. Schem. SM. 1834:46; 1949:46. - Szabó 1921:217. - 3. Pallas III:760. - Horváth Domonkos: A ~i kegyhely ismertetése. Szombathely, 1927. - MJ - Garas 1955:160. - Bálint I:494.- Berecz 1986:21. - Szenthelyi 1988:24. - Valter 2004:140, 153.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.