Magyar Katolikus Lexikon > B > Budapest


Budapest: Magyarország fővárosa. - I. A főváros mai területén létezett települések. 1. 1000-1241. Óbuda, Kelenföld-Pest. - 2. 1241-1686. Óbuda, Kelenföld, Budavár, Szentpéterváros-Pest. - 3. 1686-1766. 1703: Kőbányát Pesthez csatolták. - 4. 1766-1872. Buda: 1770 u. Szentjakabfalvából Újlak lett. 1772: kialakították Krisztinavárost. - Pest: 1766: Alsó- és Felső-Külvárost (határ a Kerepesi út) Pesthez csatolták, 1777: Alsó-Külvárosból Józsefvárost, a Felső-Külvárosból Terézvárost, 1790: Lipótvárost, 1799: Ferencvárost alakították ki. - 5. 1872-1948. Az 1872:36. tc. alapján 1873: Budából, Pestből, Óbudából és a Margitszigetből létrehozták ~et. 1910-20: fölépítették a Wekerle- és a MÁV-telepet. - 6. 1948-tól napjainkig. Az 1948:26. tc. alapján 1950: létrehozták a IV. ker-et Újpestből (mely 1841: közs., 1910: város); a XV. ker-et Rákospalotából (mely 1800 u. közs., 1930: megyei jogú város) és Pestújhelyből (mely a rákospalotai Széchenyi-telepből 1910: nagyközs.); a XVI. ker-et Cinkotából (a kk-tól létező település), Rákosszentmihályból (korábban Pusztaszentmihály) és Mátyásföldből (1888: parcellázták); a XVII. ker-et Rákoscsabából (967: alapított nagyközség), Rákoskeresztúrból, Rákosligetből és Rákoshegyből (1921: alakult); a XVIII. ker-et Pestlőrincből (a korábbi Pusztaszentlőrinc 1935: mint Pestszentlőrinc megyei jogú város); a XIX. ker-et Kispestből (1873: alakult község, 1933: megyei jogú város) és Wekerletelepből; a XX. ker-et Soroksárból (a török által elpusztított falut 1749: alapították újra, 1755: mezőváros) és Pesterzsébetből (1865: nyaralótelepnek parcellázták, 1897: Erzsébetfalva nagyközség, 1930: Pesterzsébet, Mo. 4. legnépesebb városa); a XXI. ker-et Csepelből (1920: nagyközség) és a XXII. ker-et Budafokból (1730 k. telepített község, később megyei jogú város), Nagytétényből (a kk-ban kirnői jobbágyfalu, a török u. 1700 k. württembergi ném-ek népesítették be) és Budatétényből (a 18. sz-tól népesedett be, 1920-40: összeépült Budafokkal és Nagytéténnyel). -

II. Egyházmegyei hovatartozása. Buda és Pest kir. alapítás lévén kezdettől az esztergomi érs. fönnhatósága alá tartozott. 1777: az →exemptió megszüntetésekor az esztergomi főegyhm. része lett. A későbbi peremker-eket alkotó községek Buda körzetében a székesfehérvári, Pest körzetében a váci egyhm-hez tartoztak. 1993. V. 30: II. János Pál p. rendelkezése folytán Csepel szg. kivételével egész ~ az →Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ter-e lett. -

III. Lelkipásztori helyei. 11. sz.: →Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia; →Tabáni Alexandriai Szent Katalin plébánia; 1200 e.: →Cinkotai Szent Mária Magdolna plébánia; 1240 e.: →Budavári Nagyboldogasszony főplébánia (ném. tp., Mátyás-tp.); 1300 e.: Rákoskeresztúri plébánia; →Pesterzsébeti Árpádházi Szent Erzsébet főplébánia, Pestlőrinci főplébánia, Rákoscsabai plébánia, Rákospalotai plébánia, Újpesti plébánia; 1332 e.: →Nagytétényi Nagyboldogasszony plébánia; 1355: Óbudai plébánia; 1390: →Budavári Szent Mária Magdolna plébánia (m. tp.), →Vízivárosi Szent Péter plébánia; 1424: →Budai Szent István király várplébánia; 1500 e.: →Rákosszentmihályi Szent Mihály plébánia; 1687: →Alsóvízivárosi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia, →Felsővízivárosi Szent Anna plébánia; 1698: →Óbudai Szent Péter és Pál főplébánia (ebből 1919: →Rómaifürdői Urunk születése lelkészség); 1705: →Újlaki Sarlós Boldogasszony plébánia; 1729: →Országúti Szent István vértanú plébánia; 1736: →Pesthidegkút-Ófalui Sarlós Boldogasszony plébánia; 1743: Nagytétényi Nagyboldogasszony plébánia; 1753: →Kútvölgyi Szűz Mária (engesztelő) kápolna; 1758: →Budafok-Belvárosi Szent Lipót plébánia (ebből 1946: →Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve plébánia); 1762: →Rákoscsaba-Ótelepi Nepomuki Szent János plébánia (ebből 1947: →Rákoscsaba-Újtelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia), →Soroksári Nagyboldogasszony plébánia (ebből 1947: →Soroksár-Újtelepi Szent István király lelkészség); 1769: →Békásmegyeri Szent József plébánia (ebből 1935: →Csillaghegyi Jézus Szíve plébánia, 1985:→Békásmegyeri Boldog Özséb plébánia); 1777: →Terézvárosi Avilai Szent Teréz plébánia (ebből 1881: →Erzsébetvárosi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia, 1919: →Herminamezői Szentlélek plébánia, →Magdolnavárosi (Angyalföldi) Szent László plébánia, 1923: →Lőportárdűlői Árpádházi Szent Margit plébánia, 1933: →Szent Család plébánia, 1970: →Legméltóságosabb Oltáriszentségről nevezett plébánia); →Józsefvárosi Szent József plébánia (ebből 1881: →Kőbányai Szent László plébánia, 1928: →Belső-Józsefvárosi Krisztus király plébánia, 1946: →Külső-Józsefvárosi Jó Pásztor lelkészség, →Szent Rita lelkészség, Tömő utcai →Béke Királynéja lelkészség); 1781: →Farkastoroki Szent Donát kápolna; 1785: Budai Szent István király várplébánia, Alsóvízivárosi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia; →Szent Ferenc sebei templomigazgatóság; 1788: →Csepel-Belvárosi Kisboldogasszony főplébánia (ebből 1930: →Csepeli Jézus Szíve plébánia, 1945: →Csepel-Királyerdő Szűz Mária Szeplőtelen Szíve lelkészség); 1817: →Szentistvánvárosi Szent István király (Bazilika) plébánia (ebből 1923: Lőportárdűlői Árpádházi Szent Margit plébánia); 1821: →Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia (ebből 1938: →Szabadsághegyi Szent László plébánia); 1822: →Szent Rókus plébánia, →Ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébánia (ebből 1923: →Középferencvárosi Páli Szent Vince plébánia, 1925: →Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánia); Doberdó úti →Szent Vér kápolna (Kiscelli Kálvária); →Ferenchalmi Szűz Mária kápolna; 1856: →Hermina műemlék-kápolnaigazgatóság; 1860: →Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébánia (ebből 1939: →Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia, 1945: →Rákospalota-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit plébánia); 1870: →Újpesti Egek Királynője főplébánia (ebből 1946: →Újpesti Szent József plébánia, →Újpest-Megyeri Nagyboldogasszony plébánia, 1947: →Újpest-Kertvárosi Szent István király plébánia, 1949: →Újpesti Szent István király plébánia [Clarisseum]); 1881: Kőbányai Szent László plébánia (ebből 1919: →Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, 1925: Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánia, 1929: →Külső-Kőbányai Szent Család lelkészség, 1947: →Külső-Kőbányai Szent György lelkészség); →Erzsébetvárosi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia (ebből 1919: Herminamezői Szentlélek plébánia, →Rákosfalvi Szent István király plébánia, Magyarok Nagyasszonya plébánia [→Regnum], Thököly úti →Rózsafüzér Királynéja plébánia [domonkosok], 1928: →Törökőri Lisieux-i Szent Teréz plébánia, →Zuglói Páduai Szent Antal plébánia); 1888: Pesterzsébeti Árpádházi Szent Erzsébet főplébánia (ebből 1934: →Pesterzsébet-Szabótelepi Jézus Szíve plébánia, 1937: →Pesterzsébet-Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, 1943: →Pesterzsébet-Kossuthfalvi Szent Lajos király plébánia); 1893: →Kispesti Nagyboldogasszony főplébánia; 1908: →Mindenkor Segítő Szűz Mária templomigazgatóság (Lengyel kápolna); 1910: →Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia; 1915: Rákosszentmihályi Szent Mihály plébánia; →Szent Lászlóról nevezett Városligeti (Jáki) kápolna; 1919: Rómaifürdői Urunk születése lelkészség; Magdolnavárosi (Angyalföldi) Szent László plébánia (ebből 1933: →Külső-Váci úti Szent Mihály plébánia, 1943: →Külső-Angyalföldi Szűz Mária Keresztények Segítsége plébánia); Magyarok Nagyasszonya plébánia [Regnum]; Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia, Thököly úti Rózsafüzér Királynéja plébánia [domonkosok], 1920: →Pestimrei Szent Imre plébánia; →Pestlőrinci Szűz Mária Szeplőtelen Szíve főplébánia (ebből 1946: →Pestlőrinc-Szemeretelepi Szent István király plébánia, 1947: →Pestlőrinc-Erzsébettelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia, 1950: →Pestlőrinc-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit lelkészség, 1969: →Pestlőrinc-Miklóstelepi Szent József kápolna, →Rákosligeti Szent István király plébánia); 1921: →Rákoskeresztúri Szent Kereszt plébánia; 1922: →Világosító Szent Gergely (örmény) kápolna; 1923: Középferencvárosi Páli Szent Vince plébánia; →Szentimrevárosi Szent Imre plébánia (ebből 1937: →Kelenföldi Szent Gellért plébánia, 1940: →Lágymányosi Szent Adalbert plébánia, 1945: Bartók Béla úti →Szent Imre lelkészség, 1946: Karolina úti →Gyümölcsoltó Boldogasszony lelkészség, 1948: →Clairvaux-i Szent Bernát templomigazgatóság [Emmaus], Ulászló utcai →Szentlélek kápolnaigazgatóság, 1957: →Felsőlágymányosi Szent Tádé lelkészség); →Városmajori Jézus Szíve plébánia; Lőportárdűlői Árpádházi Szent Margit plébánia; 1924: →Kőbánya-MÁV-telepi Kisboldogasszony templomigazgatóság, 1925: →Rákosszentmihályi Fájdalmas Szűzanya lelkészség; Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt plébánia (ebből 1942: →Külső-Soroksári úti Szent Borbála plébánia); →Pongrác úti Krisztus Feltámadása templomigazgatóság; 1926: →Rózsadombi Krisztus Király templomigazgatóság; Cinkotai Szent Mária Magdolna plébánia; 1927: →Kispest-Wekerletelepi Szent József plébánia; →Sashalmi Krisztus Király plébánia; 1928: Belső-Józsefvárosi Krisztus király plébánia, Zuglói Páduai Szent Antal plébánia, 1929: Külső-Kőbányai Szent Család lelkészség, →Rákosszentmihályi Szent Imre templomigazgatóság; 1930: Csepeli Jézus Szíve plébánia; →Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna; 1932: →Margitszigeti Szent Mihály kápolnaigazgatóság; 1933: →Albertfalvi Szent Mihály plébánia, Külső-Váci úti Szent Mihály plébánia; →Baross Gábor-telepi Jézus Szíve plébánia; Szent Család plébánia; 1934: →Pasaréti Páduai Szent Antal templomigazgatóság; Lágymányosi Szent Adalbert plébánia; →Szent Szabina kápolnaigazgatóság; Pesterzsébet-Szabótelepi Jézus Szíve plébánia; 1935: →Csillaghegyi Jézus Szíve plébánia; Galvani utcai →Jeruzsálem kápolna; 1936: →Mátyásföldi Szent József plébánia; 1937: Kelenföldi Szent Gellért plébánia; Pesterzsébet-Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébánia; 1938: →Pestlőrinc-Csákyligeti Szent József plébánia; Szabadsághegyi Szent László plébánia; 1939: →Kispesti Jézus Szíve plébánia; Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia; 1940 e.: →Csúcshegyi Szeplőtelen Szűz Mária kápolna; 1940: →Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János plébánia (ebből 1950: Farkasréti Mindenszentek lelkészség); 1941: →Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébánia; Kórház utcai →Szent József templomigazgatóság; 1942: →Kövi Szűz Mária plébánia; Külső-Soroksári úti Szent Borbála plébánia, 1943: Külső-Angyalföldi Szűz Mária Keresztények Segítsége plébánia, Pesterzsébet-Kossuthfalvi Szent Lajos király plébánia; →Vizafogói Tours-i Szent Márton plébánia; 1944: →Remetekertvárosi Szentlélek plébánia; 1945: Bartók Béla úti Szent Imre lelkészség; →Máriaremetei Kisboldogasszony plébánia; Csepel-Királyerdői Szűz Mária Szeplőtelen Szíve lelkészség; Rákospalota-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit plébánia; 1946: Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony lelkészség; Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve plébánia; →Budatétényi Szent István király plébánia; →Kelenvölgyi Szentháromság plébánia; →Pesthidegkút-Széphalmi Jézus Szíve plébánia; →Árpádföldi Szent Anna lelkészség; →Pestlőrinc-Államitelepi Szent László plébánia; Pestlőrinc-Szemeretelepi Szent István király plébánia; Újpest-Megyeri Nagyboldogasszony plébánia; Külső-Józsefvárosi Jó Pásztor lelkészség; Szent Rita lelkészség; Tömő utcai Béke Királynéja lelkészség; 1947: Külső-Kőbányai Szent György lelkészség, Pestlőrinc-Erzsébettelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia; Rákoscsaba-Újtelepi Árpádházi Szent Erzsébet plébánia; Soroksár-Újtelepi Szent István király lelkészség; Újpest-Kertvárosi Szent István király plébánia; Újpesti Szent József plébánia; 1948: →Csepel-Kertvárosi Szent Benedek lelkészség; Clairvaux-i Szent Bernát templomigazgatóság (Emmaus), Ulászló utcai Szentlélek kápolnaigazgatóság; 1949: →Csepel-Szabótelepi lelkészség; →Rózsadombi Kapisztrán Szent János templomigazgatóság; Újpesti Szent István király plébánia (Clarisseum); 1950: →Óbudai Segítő Szűz Mária kápolnaigazgatóság; Pozsonyi úti →Szent Ágoston kápolnaigazgatóság; Tárogató úti →Jézus Szíve kápolna; Pestlőrinc-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit lelkészség; 1957: Felsőlágymányosi Szent Tádé lelkészség; 1969: →Pesterzsébet-Kakastói Páduai Szent Antal lelkészség; Pestlőrinc-Miklóstelepi Szent József kápolna; Rákosligeti Szent István király plébánia; 1970: →Zugligeti Szent Család plébánia; Legméltóságosabb Oltáriszentségről nevezett plébánia; 1977: →Farkasréti Mindenszentek plébánia; 1979: Táltos utcai →Szent Kereszt templomigazgatóság; 1984: →Óbudai Szentháromság plébánia; 1985: Békásmegyeri Boldog Özséb plébánia; 1989: →Káposztásmegyeri Szentháromság plébánia. -

IV. Szerzetesházak és rendek.

1. A középkorban: →budai ágostonrendi remeték Szent István vértanúról nevezett klastroma, →budai kármeliták kolostora, →budai Szent János ferences kolostor, →budai Szent Miklósról nevezett domonkos kolostor, →Felhévíz, →Óbuda, Margitsziget, →pesti domonkos kolostor, →pesti ferencesek (Alcantarai Szent Péter templomigazgatóság). - 2. Az újkorban: a) ffi-rendek: →bencések, →ciszterciek (→Bernardinum), →domonkosok, →ferencesek (mariánusok, kapisztránusok), →irgalmasok (→Császárfürdői Szent István király kápolnaigazgatóság), →iskolatestvérek, →jezsuiták (→Pesti Jézus Szíve templomigazgatóság), →kalazantinusok, →kapucinusok, →kármeliták (→Kármelhegyi Boldogasszony templomigazgatóság), →lazaristák, →pálosok (→Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság), →piaristák, →premontreiek (→Norbertinum), →szaléziek, →szerviták (→Belvárosi Szent Anna templomigazgatóság). - b) női rendek: →angolkisasszonyok (→Belvárosi Szent Mihály templomigazgatóság), →Assisi Szent Ferenc Leányai, →budai Erzsébet apácák, →Ferences Mária Misszionárius Nővérek  (→Szeplőtelen fogantatás templomigazgatóság), →Isteni Megváltó Leányai, →Isteni Szeretet Leányai Társulata (Bokréta utcai →Csodálatos Anya kápolnaigazgatóság), →Jó Pásztor Szeretetéről nev. Miasszonyunk Nővérei (→Óbudai Jó Pásztor templomigazgatóság), →kármelita apácák, →keresztes nővérek, →Notre Dame de Sion nővérek, →orsolyiták, →Mária Reparatrix Nővérek (→Örökimádás templomigazgatóság), →Salvator Nővérek, →szegény iskolanővérek, →Szent Szív Társasága, →Szeretet Leányai, →szervita nővérek, →szegénygondozó nővérek, →Szociális Misszióstársulat, →Szociális Missziós Nővérek. -

V. Katolikus sajtója. 1820-44: Pester Zeitung, 1832-34: Egyházi Folyóírás, 1832-39: Vallási és Egyházi Tár, 1832-39: Egyházi Tár, 1832-47: Magyar Egyházi Beszédek Gyűjteménye, 1838-40: Szion, 1838: Magyar Szion, 1840-42: Sion, 1841-42: Fasciculi Ecclesiastico-Literari, 1841-43: Egyházi Tudósítások, 1841-49: Religio és Nevelés, 1843-48: Egyházi Literaturai Lap, 1847: Egyházközségi Levél, 1848-66: Katholikus Néplap, 1848-69: Der Katholische Christ, 1849: Katholikus Iskolai Lap, 1849: Magyar Őr, 1852-57: Családi Lapok, 1855-56: Pázmány Füzetek, 1856-58: Cerkovnaja Gazeta g.k, 1856-71: Tanodai Lapok, 1858: Cerkovnyj Vistnik g.k., 1860-68: Pesti Hírnök, 1860-68: Idők Tanúja, 1861-80: Szent István Társulati Értesítő, 1862: Népnevelők Közlönye, 1862: Néptanítók Közlönye, 1862-66: Magyar Egyházi Szónok, 1863: Népnevelők Lapja, 1863-64: Katholikus Népnevelők Lapja, 1864-65: Iskolai Kis Tükör, 1866-67: Iskolabarát, 1866-68: Katholikus Lelkipásztor, 1867-68: Független Lapok, 1867-68: Hétfői Lapok, 1867-69: Egyházi Lapok, 1867-86: Katholikus Hetilap, 1868: Isten Országa, 1868-1917: Magyar Állam, 1868-69: Autonómia, 1869-70: Pest-Ofner Blätter, 1869-72: Szabad Egyház, 1870: Korszellem, 1871-72: Egyházi Reform, 1872: Testvér, 1872: Mátyás Diák, 1872-73: Szabadsajtó, 1873: Katholikus Reform, 1874-75: Jelenkor, 1874-77: Irodalmi Értesítő, 1875-76: Egyházi Szemle, 1875-78: Havi Füzetek, 1876-82: Tájékozó, 1877-78: Magyar Korona, 1878-80: Katholikus Hitszónok, 1879-80: Egyházszónoklati Lapok, 1879-80: Egyházi Szónoklati Lapok, 1880-1905: Képes Családi Lapok, 1880-86: Egyházművészeti Lap, 1880-?: Magyar Katholikus Egyleti Tudósítások, 1882-83: Vasárnapi Lapok, 1882-83: Katholikus Társadalom, 1882-84: Katholikus Család, 1882-88: Összetartás, 1883-84: Tájékozó és Egyházművészeti Lapok, 1883-85: Katholikus Theológiai Folyóírás, 1883-89: Papok Lapja, 1884-85: Fáklyaláng, 1884-85: Magyar Katholikus, 1884-88: Korunk, 1884: Új Katholikus Társadalom, 1885: Jó Pásztor, 1885-94: A Legszentebb Rózsafüzér Királynéja, 1886: Aurora, 1886-1900: Külföldi Egyházi Szónoklatok, 1886-1906: Szépirodalmi kert, 1886-88: Felebarát, 1886-95: A Külföld Szónokai, 1886-95: Keresztény Önsegélyző és Fogyasztási Szövetekezeti Értesítő, 1886: Család és Iskola, 1887-1944: Katholikus Szemle, 1887-89: Havi Szónok, 1887-98: Szent László Társulati Értesítő, 1887: Hazánk s a Külföld Jelesebb Szónokai, 1887: Világ Tükre, 1888-1906: Magyar Szemle, 1888-91: Az Ifjúság Öröme, 1888-91: Szent István Társulat Értesítője, 1888: Hungaria, 1889-1919: Egyházi Közlöny, 1889-91: Katholikus Egyházi Közlöny, 1889-95: Közpapok Lapja, 1889: Igazság, 1890-1913: Hittudományi Folyóirat, 1890-92: Budai Hírlap, 1890-92: Keresztény Magyarország, 1890-1940?: Papi Lelkiség, 1891-94: Sancta Maria, 1891-?: Ébredjünk és Egyesüljünk, 1891: Szabad Állam, 1892-1902: Magyar Génius, 1892-1906: Szent Család Kis Követe, 1892-1906: Társulati Értesítő, 1892-93: Lourdesi Csodás Gyógyulások, 1892-94: Ébredünk, 1892-94: Fővárosi Napilap, 1892: Közérdek, 1893-1905: Hazánk, 1893-1908: Magyar Néplap, 1893-1912: Buda és Vidéke. Keresztények Lapja, 1893-1918: Katholikus Egyházi Zeneközlöny, 1893-98: Herkó Páter, 1893: Patrona Hungariae, 1894-1904: Religio-Vallás, 1894-1918: Krestan, 1894-95: Lelki Házi Kincsestár, 1894-97: Krisztus az Én Életem, 1894-99: Grüss Gott, 1895-1900: Jézus, Mária, József, 1895-1907: Katholikus Tanügy, 1895-1918: Népnevelő, 1895-1919: Alkotmány, 1896-1900: Opradovy Krestan, 1896-1906: Szalon Újság, 1896-1913: Christliches Volskblatt, 1896-99: Mezőgazda, 1897-1903: Katholikus Pedagógia, 1897-1913: Egykrajcáros Tréfás Herkópáter, 1897-98: Le a Szabadkőművességgel, 1897-98: Magyar Szabadság, 1897-98: Autonómia, 1897: Le a Szabadelvűséggel, 1897: Rettung, 1898-1906: Papok Lapja, 1898-1915: Páduai Szent Antal Lapja, 1898-99: Közvélemény, 1898-?: Keresztény Újság, 1898: Keresztény Családok Lapja, 1898: Magyar Hírnök, 1899-1901: Tanoncok Lapja, 1899-1902: Antonius Blätter, 1899-1902: Ifjúság és Egészség, 1899-1902: Elnöki Útmutató, 1899-1909: Néppárt, 1899-1919: Magyar Herkó Páter, 1899-?: Buda Újság, 1899: Harangszó, 1900-01: Középiskolai Lapok, 1900-03: Országos Pázmány Egesület, 1900-05: Listy Sväteho Antona, 1900-13: Egyházi Műipar, 1900-36: Jézus Szent Szívének Hírnöke, 1900-44: Örökimádás, 1900: Páduai Szent Antal Kis Lapja, 1901-02: Közlemények Egyházi Ruhákról és Szerekről, 1901-02: Pajkos Világ, 1901-03: 48-as Újság, 1901-55: Új Lap, 1901: Néplap, 1902-03: A Kereszt Jelében, 1902-48: Zászlónk, 1902: Otthon, 1902: Keresztény Mértékletesség, 1902: Időleges Közlemények Egyhi Szerekről, 1903-04: Katholikus Egyházi Értesítő, 1903-05: Magyar Gazda, 1903-06: Katholikus Magyarország, 1903-06: A Katholikus Írók és Hírlapírók, 1903-07: Egyetemes Kritikai Lapok, 1903-07: Görög-Katholikus Hírlap, 1903-11: Sanct Antonius Blätter, 1903-11: Keresztények Lapja, 1903-17: Hungary, 1903-37: Örömhír, 1903: Róvás, 1903: Keresztény Magyar Ifjúság, 1903: Szent József Hírnöke, 1904-05: Vasárnap, 1904-19: Igaz Szó, 1904-19: Szövetkezzünk, 1904-?: Görög Katholikus Egyházi Értesítő, 1905-06: Az Ifjúság Lapja, 1905-06: Magyar Világ g.k., 1905-06: Az Ország, 1905-07: A Szent Kereszt Magyar Hadseregének Tárogatója, 1905-09: Szent Alajos Társaság Havi Értesítője, 1905-30: Religio, 1905: Házi Orvos,  1906-16: Az Élet-Újság, 1907-10: Szent József, 1907-10: Szent József Lapja, 1907-11: Keresztény Magyarország, 1907-11: Szövetségi Értesítő, 1907-43: A Gyermek, 1907-44: Mária Kongregáció, 1907-19: Szent Család, 1907-44: Katholikus Népszövetség, 1907-44: Kis Pajtás, 1907-44: Katholischer Volksverein, 1907-44: Katholikus Nevelés, 1907-?: Deres, 1908-10: Visszhang Afrikából, 1908-11: Keddi Lapok, 1908-11: A Messiás, 1908-18: Jednota Kat. Ludu, 1908-44: Magyar Középiskola, 1908-47: Krampusz, 1909-10: Hétről-Hétre, 1909-11: Katholikus Tudósító, 1909-12: Katholikus Háziasszonyok Lapja, 1909-13: Családi Kör, 1909-19: Fővárosi Hírmondó, 1909-44: Élet, 1909-44: Rózsafűzér Királynéja, 1909-?: Szent Erzsébet Háziipari... Közleményei, 1909-?: Nagy Dob, 1909: Vagyunk, 1909: Regény-Újság, 1910-11: Keresztényvédelem, 1910-11: Nagy-Magyarország, 1910-11: A Kereszt, 1910-14: Páduai Szent Antal Hírnöke, 1910-44: Népújság, 1910-45: Juventus, 1910: Városatyák Lapja, 1910: Vasárnapi Élet, 1910: A Nép, 1911-12: A Sajtó, 1911-12: Szociális Közlemények, 1911-12: Intézeti Élet, 1911-13: Christianskoe Narodne Brasztvo, 1911-14: Keresztény Tanító, 1911-14: Miénk, 1911-16: Katholikus Közlöny, 1911-30: A Katolikus Nők Lapja, 1911-44: A Néger Gyermek, 1911-: Magyar Kurír, 1911: Homokóra, 1912-13: Tréfás Képes Herkó Páter, 1912-14: Ifjúságunk, 1912-15: Truba Svätého Kriza, 1912-17: Képes Hírlap, 1912-14: Értesítő (Szoc. Missz. Társ), 1912-32: Páduai Szent Antal Egyhközségi Tudósító, 1912: Nemzetközi Élet, 1912: Jövőnk, 1913-14: Dolgozó Nők Lapja, 1913-15: A Kath. Sajtóhölgybizottság Kis Közlönye, 1913-16: Irodalmi Értesítő, 1913-42: Magyar Kultúra, 1913-44: Preses, 1913: A Mi Lapunk, 1913: A Kath.Tisztviselőnők és Ker. Alkalmazottak Orsz. Közlönye, 1913: Utolsó Idők, 1914-38: Központi Lap, 1914-44: Jézusom, Örömöm, 1914: Szent József Egyesület Lapja, 1914: Peregrinus, 1915-18: A Keresztény Nő, 1915-50, 1956: A Szív, 1915: Amicus, 1916-18: Munkásnők Lapja, 1916-18: Képes Nép Hírlap, 1916-18: Katholikus Tanítónők Lapja, 1916-18: Srdce, 1916-19: A Sajtó, 1916-46: Szent István Akadémia Értesítője, 1917-19: Das Herz, 1917-20: Neue Post, 1917: A Szociális Misszióstársulat Körlevele, 1917: Értesítő a Kat. Kongregációból, 1917: Magyar Gimnázium, 1918-19: Ifjúságunk, 1918-21: Keresztény Szocializmus, 1918-22: Magyar Nő, 1918-44: Új Nemzedék, 1918-?: Központi Sajtóvállalat Rt. Értesítője, 1918: Fényszóró, 1918: Budai Katolikus Tudósító, 1918: Slnce, 1918: Budapest-terézvárosi Kat. Tudósító, 1919-44: Képes Krónika, 1919-20: Szünidőnk, 1919-21: Gondolat, 1919-22: Aurora, 1919-28: Népakarat, 1919-32: Egyházközségi Értesítő, 1919-38: A Nép, 1919-43: Afrikai visszhang, 1919-44: Nemzetnevelés (Népnevelő), 1919-44: Nemzeti Újság, 1919: Hungara Rario, 1919: A Barázda Mellől, 1919: Olyan Vörös Újság, 1919: Budapest Balparti Kat. Tudósító, 1919: A Nemzet, 1919: Diák Kultúra, 1919: Jövőnk, 1919: Világsajtó, 1920-44: Betegápolásügy, 1920-21: Katholikus Élet, 1920-23: Keresztény Pénzintézeti Tisztviselők...Közlönye, 1920-26: Ecclesia, 1920-29: Havi Értesítő, 1920-44: Katholikus Tanítónők és Tanárnők Lapja, 1920-44: Magyar Jogi Szemle, 1920-44: Egyházi Lapok Papok Közlönye, 1920-44: Új Nemesség, 1920-?: Harangszó, 1920-?: Szentegyházunk, 1920: Zsebőr, 1920: Papok Közlönye, 1920: Katholikus Hírek, 1920: Magánjog Tára, 1920: Az Apostol-Nyomda hivatalos lapja, 1920: Magyar Nép, 1920: Üssünk vagy ne üssünk?, 1921-32: A Magyar Vasmunkás, 1921-44: Magyar Magántisztviselő, 1921: Keresztény Politika, 1921: Vasárnapi Levelek, 1921: A Mi Kongregációnk, 1922-25: Don Bosco Szalézi Műveinek Közlönye, 1922-27: Pázmány Péter, 1922-34: Egyházközségi Tudósító, 1922-38: Ifjúságunk, 1922-47: UPOSZ, 1922-40: Kerszoc. Magántisztviselők Hivatalos Közlönye, 1922: Akadémia, 1923-29: Tisztes Ipar, 1923-44: Keresztény Nő, 1923-44: Dohánygyári Munkások Lapja, 1923-44: Emericana, 1923-47: Credo, 1923: Központi Tudósító, 1924-30: Egyházközségi Élet, 1924-31: Egyházközségi Lap, 1924-34: Egyházközségi Tudósító, 1924-38: Egyházközségi Tudósító, 1924-41: Vezetők Lapja, 1924-42: Szent Vince Értesítő, 1924: Krónika, 1924: Chronica Transsylvaniensis, 1925-27: Magyar Könyvkötők, 1925-35: Egyházközségi Tudósító, 1925-36: Tündérvásár, 1925-37: Plébániánk, 1925-42: Budapest Környéke, 1925-44: Katholikus Missziók, 1925-44: Kis Hitterjesztő, 1925-?: Academia Hungarica, 1926-27: Hajóscsillag, 1926-28: Magyar Állami Munkás, 1926-29: Egyházi Tudósító, 1926-29: Körzeti Hiradó, 1926-30: Egyházközségi Szemle, 1926-34: Szent József Egyhközség Értesítője, 1926-34: Egyházközségi Tudósító, 1926-38: Egyházközségi Tudósító, 1926-39: Honvéd Lelkipásztor, 1926-44: Topol, 1926-44: Gárdavezető, 1927-28: Magyar Bányamunkás, 1927-28: Népjóléti Tudósító, 1927-29: Vox Academica, 1927-30: Szent Teréz Egyhközségi Értesítő, 1927-30: Tabáni Egyházközségi Tudósító, 1927-30: Egyházközségi Tudósító, 1927-32: Belvárosi Egyházközségi Tudósító, 1927-32: Budapest-Angyalföldi Szt László Egyházközség Tudósítója, 1927-38: Manréza, 1927: Magyar Magazin, 1927: Magyar Út, 1928-29: Sycambria, 1928-29: Magyar Sion, 1928-29: Új Világ, 1928-30: Urbana, 1928-32: Árpádházi Szt Erzsébet Egyházközség Tudósítója, 1928-34: Carpathia, 1928-38: Az Idők Jelei, 1928-41: Ferences Közlöny, 1928-42: Szent Teréz Rózsakertje, 1928-42: Thicia Tudósító, 1928-44: Hajózási Hírlap, 1928-?: Budapest Római-Fürdői Egyházközségi Tudósító, 1928: Pro Juventute Catholica, 1929-32: Egyházközségi Tudósító, 1929-32: Együtt az Egyházzal, 1929-36: Kiserdő, 1929-36: A Kis Piros Könyv, 1929-37: Szent Benedek Hírnöke, 1929-38: Szent Antal, 1929-38: Görögkatolikus Szemle, 1929-39: Jézus Szíve Szövetség Főszándéka, 1929-39: Krisztus Király, 1929-39: Keddi Posta, 1929-39: Katholikus Népszövetségi Biztosítási Iroda,  1929: Hunnia, 1929: Regnumi Akác, 1929: Torpedó, 1929: Önképzőköri Híradó, 1897-98: Művelődés, 1930-31: Egyházközségi Értesítő, 1930-31: Bencés Diák, 1930-35: Egyházközségünk Lapja, 1930-37: Missziós Hírnök (SJ), 1930-44: Testvér, 1930: Karnevál, 1930: Egyházközségi Híradó, 1931-38: Iskoláink, 1931-33: Életünk, 1931-34: Összetartás, 1931-35: Jövőnk, 1931-36: Ifjúságunk, 1931-38: Korunk Szava, 1931-50: Magyar Kórus, 1931-: Tavaszi Gólyahír, 1931: Szent Gellért Egyháza, 1932-33: Levelek, 1932-38: Kalazantinus Tudósító, 1932-39: Az Ég Felhőiben, 1932-42: Élet és Öröm, 1932-44: Szent Antal Ifjúsága, 1932-44: Magyar Család, 1932-44: Keresztény Lipótváros, 1933-34: A Dolgozó Leány, 1933-37: Margitvirágok, 1933-37: A Mi Falkánk, 1933-44: A Dolgozó Nő, 1933-?: Ifjúsági Híradó, 1933-?: Budai Ifjúsági Kongregáció Híradó, 1933: Farkaskölyök, 1933: Akaratunk, 1934-35: Budai Kollégista, 1934-36: Regnum Egyetemi Szövetségi Tudósító, 1934-37: A Boldog Élet, 1934-37: Fáklya, 1934-39: Kirchenblatt für das Kath. Volk, 1934-40: Magyar Kat. Orvosok Szt Lukács Egyes. Tudósítója, 1934-44: Theologia, 1934-44: Asszonyok-Leányok, 1934-?: Az Út, 1934: Diák Hírlap, 1935-37: Táborunk, 1935-38: Új Kor, 1935-39: Sajtószemle, 1935-39: Keresztény Rákosváros, 1935-39: Pfarrbote, 1935-39: A Jövő útjain, 1935-40: Katolikus Akció, 1935-41: Új Utakon, 1935-41: Missziós Hírlap, 1935-44: Katolikus Kántor, 1935-46: Utunk, 1935-: Vigilia, 1935: Szűz Mária Királynő Kertje, 1935: Tarisznya, 1936-37: A Mi Lapunk, 1936-37: Kis Hajnal, 1936-38: Telepünk, 1936-39: Hegyvidék, 1936-39: Kard és Kereszt, 1936-39: Móricka, 1936-40: Ranolder Híradó, 1936-40: A Prézes, 1936-41: Provinciánk Hírei, 1936-42: Piarista Öregdiák, 1936-42: Dolgozó Fiatalság, 1936-44: Szentföld, 1936: Katolikus Munkás, 1936: Új Erők, 1936: Ifjúságunk, 1936: Hajnali Harangszó, 1936: Kongó, 1937-38: Alleluja, 1937-38: Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, 1937-38: Katolikus Temetkezési Segélyezés, 1937-38: Katolikusok Csillaga, 1937-38: Szent Bernát Híradó, 1937-38: Szentimrés Közlöny, 1937-39: Magunk Útján, 1937-39: 25. sz. Szt Imre Öregcserkészcsapat Híradója, 1937-39: Segédmunkás, 1937-43: Középeurópai Kat. Kurir, 1937-44: Magyar Jezsuiták, 1937-44: Bölcseleti Közlemények, 1937-44: Jézus Szívének Hírnöke, 1937-47: Centralista, 1937-49: Marianus Élet, 1937-: Szahi, 1937: A Minta, 1937: Betlehem, 1938-39: Angyalföldi Szt László Egyházközség Tudósítója, 1938-39: Regnumi Tudósító, 1938-39: Hivatásszevezkedés, 1938-39: Gimnazisták, 1938-39: Szent Ágnes, 1938-39: Új Szociális Rend, 1938-40: Szent Lujza, 1938-41: Ébresztő, 1938-42: Üzenet, 1938-42: Búzavirágok, 1938-44: Új Rend, 1938-44: Magyar Munkás Ifjú, 1938-44: Ave Maria, 1938-44: Szent István Város, 1938-48: Fehér Barát, 1938: Tárogatóhangok, 1938: Corriere Catt. dell'Europa Centrale, 1938: Keresztény Községi Párt...Tudósítója, 1938: Courriere Cath. de l'Europe Centrale, 1938: Correo Catolico Centro-Europeo, 1939-40: Táming, 1939-41: Hírek a Kongregációból, 1939-42: Apostolok Királynője, 1939-43: Katolisches Kirchenblatt, 1939-44: Magyar Kultúrszemle, 1939-44: Magyar Házimunka, 1939: MKDSZ Tudósító, 1939: Országos Kat. Főiskolai Diákszövetség Tudósítója, 1939: Nemzeti Spanyolország, 1940-41: Az Országos Missziós Ifjúság, 1940-42: Táborkereszt, 1940-42: Regnum Dei, 1940-42: Eligazítás, 1940-42: Dolgozó Fiatalság Vezetői, 1940-44: Magyar Vetés, 1940: Farsang, 1940: Csusz, 1940: Instaurare Omnia, 1940: Katolikusok Lapja, 1940: Cső, 1941-42: A Hagyomány Szava, 1941-43: Negyilja, 1941-43: Híradó, 1941-44: Magyar Katholikus Akció, 1941: Budapesti R.K. Egyházközségek Tudósítója, 1941: A Szeretet Iskolája, 1942-43: Öreg Szentimrések Értesítője, 1942-43: Ropog a Tűz, 1942-43: Magna Domina, 1942-44: Katolikus Tanügyi Közlöny, 1942-44: Élet és Öröm. Búzavirágok, 1942-44: Kalot Munkafüzet, 1942-44: Új Élet, 1942-48: Kaszap István Lapja, 1942-?: Boldogasszony Anyánk, 1942: Szentimrés Misszió, 1942: Szentimrés Értesítő, 1942: Rendi Igazgató, 1942: Kópék, 1943-44: Az Egység Útja, 1943-44: Sziklán Állunk, 1943-44: Dobry Pastier, 1943-45: Vallásbarát, 1943-47: A Katolikus Dolgozó Nő, 1943: Apostolok Királynője Műve, 1944-45: Nemzeti Újság-Új Nemzedék, 1944: Népünk, 1945-48: Egyházi Körirat, 1945-49: Hazánk, 1945-: Új Ember, 1945: Szent Magyarok, 1946-47: Credo Vezető, 1946-48: Kongreganista Vezető, 1946: Üzen a Credo a Katolikus Férfiaknak, 1946: Missziói Tájékoztató, 1946: Boldogasszony Útján, 1947-48: Rózsafüzér Társulatok Értesítője, 1947-48: Szent Ferenc, 1947-48: Farsang, 1947-48: Üzenet a Kat. Missziók Olvasóinak, 1947-48: Kármel Harmadik Rendjének Értesítője, 1947: Tavaszi Szántás, 1947: Örökimádás Értesítője, 1947: Kármel Barátai, 1947: Májusfa, 1947: Magyar Kelet g.k., 1947: Katolikus Népszövetség Tudósítója, 1947: Fosztóka, 1947: Katolikus Missziók Hírei, 1947: Ferencváros, 1947: Mária Országa, 1947: Lányok, 1947: Lelkipásztori Tájékoztató, 1947: Diáklányok, 1947: Mária Kongregáció Értesítő, 1947: Boldogasszony Éve, 1947: Szent Antal Üzenete, 1947: Dolgozók Nagyasszonya, 1947: Boldogasszony, 1948: Kapucinus Tartományi Értesítő, 1950-56: A Kereszt, 1954-56: Römisch-Kath. Rundschau aus Ungarn, 1954-56: Bulletin Catholique Hongrois, 1956: La Vie Catholique in Hongrie, 1956: Katolisches Leben in Ungarn, 1957-89: Katolikus Szó, 1967-: Teológia, ?-1944: Szűz Mária Virágos Kertje. -

VI. Gimnáziumai. 1687: budai jezsuita nagygimn., →Budapesti Egyetemi Gimnázium. - 1717: pesti →Piarista Gimnázium. - 1821: pesti evangélikus isk. kisgimn., 1823: nagygimn., 1854: algimn., 1873: az első éretts., 1924: humán, 1935: egységes gimn. Növ-e/tanára 1880: 481/37, 1910: 616/45; 1942: 697/58. 1948: államosították (1993: VII. Városligeti fasor 17/21.). - 1855. I: főv. fönntartású 3 o., ném. tannyelvű alreálisk., 1857: főreálisk., 1861-62: ném. és m. 1862: m. tannyelvű, 1876: teljes főreálisk., 1921: Eötvös József főreálisk., 1924: új reálisk., 1935: egységes gimn. (1993: V. Reáltanoda u. 7.) Növ-e/tanára 1860: 463, 1880: 517/20, 1910: 547/17, 1942: 634/30. - 1855. IX: áll. fönntartású, ném. tannyelvű budai főreálisk., 1857: indult 6. o-a, 1868: m. tannyelvű lett, Budai Kir. Főreáltanoda, 1874: Bp. II. ker. állami reáltanoda, 1876: teljes főreálisk., 1924: új reálisk., 1935: egységes gimn., 1936: Toldy Ferenc Gimn., 1946: Fürst Sándor Gimn., később újra Toldy Ferenc Gimn. (1993: I. Toldy Ferenc u. 9.). Növ-e/tanára 1860: 317, 1880: 338/17, 1910: 481/31, 1942: 386/62. - 1858: r.k. ném. tannyelvű Pesti cs. kir. áll. gymn., a Tanulmányi Alapból fenntartott, 1860: az első éretts. 1897: áll. főgimn., 1921: Berzsenyi Dániel Gimn., 1924: reálgimn. (1993: XIII. Kárpát u. 49.). Növ-e/tanára 1860: 299/14, 1880: 504/45, 1910: 661/47 1942: 751/47.  - 1859: református főgimn. 1864: az első éretts., 1924: humán, 1935: egységes gimn., 1948: az áll. és a ref. egyh. közötti megegyezés alapján működött tovább, 1952: megszüntették. Újjászervezték, s 1993. IX: megnyitották (IX. Lónyai u.). Növ-e/tanára 1880: 434/31, 1910: 584/41, 1942: 718/59.  - 1871: főv. fenntartású VIII. ker. alreálisk., 1874: főreálisk., 1877: teljes főreálisk., 1878: az első éretts., 1924: új reálisk., 1935: egységes gimn., 1921: Vörösmarty Mihály Gimn. Növ-e/tanára 1880: 446/16, 1910: 527/29, 1942: 493/75. (1993: VIII. Horánszky u. 11.) - 1872: M. kir. Középtanodai Tanárképző Int. Gyakorló Főgimn-a (minta- v. gyakorlógimn), 1914: 8 o. főgimn., 1924: humán, 1935: egységes gimn. Növ-e/tanára 1913: 297/34, 1942: 248/30. 1948: az egyetemi reformmal Apáczai Csere János Gimn. néven az egy. szervezetébe került, 1957: Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Iskolája. Apáczai nevét az V. Papnövelde u. 4/6-ban működő gyakorlóisk. kapta. - 1872. IX.29: VII. ker. Terézvárosi Kir. Főreáltanoda, 1877 végén első éretts., 1884: V. ker. Állami Főreálisk. néven a Markó u-ba költözött, 1921: Bolyai Reálisk., 1924: új reálisk., 1935: egységes gimn. Növ-e/tanára 1880: 470/32, 1910: 707/80, 1932: 536/56. 1941 nyarán egyesítették a Berzsenyi Dániel Gimn-mal. - 1881. IX: VII. ker. M. Kir. Áll. Főgimn. A mintagimn. után ez volt az első állami gimn. Mo-on. 1890: az első éretts., 1921: Madách Imre Gimn., 1924: humán, 1935: egységes gimn. 1938: az egyetem gyakorló tanításra kijelölt gyakorló jellegű gimn-a. (VII. Barcsay u. 5.) - Az Országos Nőképző Egyesület 1869: alapított leánynev. int-éből 1896. IX: lett a leánygimn. 1. és 5. o-a, 1900: ez az első mo-i 8 o-os leánygimn; az isk-együttes 1904: Veres Pálné Leányisk.; a gimn. melletti többi isk-típus önállósulása, ill. megszűnése után 1922: Veres Pálné Leánygimn. 1927: új, 1935: egységes leánygimn. Növ/tanára 1900: 296/13, 1910: 541/24, 1942: 524/53. 1948: államosították (1993: V. Veres Pálné u. 38.) - 1896: főv. fenntartású IV. ker. Leánygimn. Az 1894: létesített felsőbb leányisk. 4 o. fölé éretts-re előkészítő V-VIII. o. tanf-ot szerveztek. 1906: teljes leánygimn, érettségiztető joggal. 1927: leánylíceum, 1931: Gizella Királynő Leánylíceum, 1935: egységes leánygimn. Növ/tanára 1910: 603/23, 1942: 384/19. 1946: Koltói Anna, majd Hámán Kató Leánygimn. (II. Jurányi u. 1.) - 1897: VI. ker. Leánygimn. Az 1875: megnyílt VI. ker. áll. felsőbb leányisk. I-IV. o-aira V-VIII. o-t szerveztek. 1905: az első éretts., az isk. leánygimn lett. 1921: Mária Terézia Leánygimn. 1927: leánylíceum, 1930: egy. gyakorló isk. 1932: új, 1935: egységes leánygimn. 1910: 655/33, 1942: 691/60 növ./tanár. 1946: Varga Katalin Leánygimn. (VI. Andrássy u. 63/65.) - 1898: VI. ker. Áll. Főgimn. 1906: az első éretts. 1921: Kölcsey Ferenc Gimn. 1924: reál, 1935: egységes gimn. 1910: 636/29, 1942: 592/42 növ./tanár. 1948: Áll. Kölcsey Ferenc Gimn. (VI. Munkácsy M. u. 26.) - 1900: VII., majd XIV. ker. Áll. Főgimn. 1908: az első éretts. 1921: Szent István Gimn. 1924: reál, 1935: egységes gimn. 1910: 928/77, 1942: 617/49 növ./tanár. 1946: I. (Szt) István Gimn. (XIV. Ajtósi Dürer sor 15.) - 1902: III. ker. Áll. Főgimn. 1910: az első éretts. 1921: Árpád Gimn. 1924: reál, 1935: egységes gimn. 1910: 407/27, 1932: 636/53, 1942: 259/24 növ./tanár. (III. Nagyszombat u. 19.) - 1904: X. ker. Tisztviselőtelepi Áll. Főgimn. 1912: az első éretts. 1921: Széchenyi István Gimn. 1924: reál, 1935: egységes gimn. - 1924: 427/32, 1932: 414/38, 1942: 357/18 növ./tanár. (XI. Leiningen út 27.) - 1907: X. ker. Áll. Gimn. 1914: az első éretts. 1921: Szent László Gimn. 1924: reál,  1935: egységes gimn. 1924: 524/25, 1932: 719/54, 1942: 647/45 növ./tanár. 1948: I. László Gimn., 1991: Szent László Gimn. (X. Kőrösi Csoma út 28.) - 1907: Érseki Katolikus Gimn., →Rákócziánum. - 1908: Reichsdeutsche Schule, 'Német Birodalmi Isk.'. A 4 o-os elemi és 8 o-os reálisk. tannyelve ném. 1931: a tantestület 26 tagja közül 10 m., a reálisk-nak 270 tanulója volt; az összes tanuló közül 113 birod. ném., 307 m. (köztük 64 ném. anyanyelvű), 48 osztr., 21 cseh stb. A m. nyelv, irod., Mo. tört. és földr. anyaga a m. isk-éval azonos, ezeket a tárgyakat m-ok tanították. 1945: megszüntették (VII. Damjanich u. 4.). - 1908: IX. ker. Áll. Főgimnn. 1916: az első éretts. 1921: Fáy András Gimn. 1924: reál, 1935: egységes gimn. 1924: 398/16, 1932: 669/48, 1942: 477/38 növ./tanár. Nevét megtartva fiú- és leánygimn. (1963), majd gépészeti szakközépisk-vá alakították (1993: is az) (IX. Mester u. 60/62.). - 1912: a ciszterciek →Szent Imre Gimnáziuma. 1948: államosították, József Attila Gimn. néven működött tovább. - 1914: Sacré Coeur nővérek első pesti gimn-a, →Sophianum. 1948: államosították, Mikszáth Kálmán Leánygimn. néven folytatta működését, 1949: megszüntették, épületébe (VIII. Mikszáth K. tér 1.) költöztették a piarista gimn-ot. - 1916: I. ker. főv. fenntartású Leánygimn. Az 1881: alapított felsőbb leányisk-ban megszervezték az V. leánygimn. o-t. 1920: az első éretts. 1922: Szilágyi Erzsébet Leánygimn. 1927: leánylíceum, 1935: egységes leánygimn. 1924: 571/31, 1932: 621/67, 1942: 682/54 növ./tanár. (I. Mészáros u. 5/7.) - 1917: VIII. ker. főv. fenntartású Leánygimn. 1921: az első éretts. 1923: Zrínyi Ilona Leánygimn. 1927: leánylíceum, 1935: egységes leánygimn. 1924: 486/43, 1932: 655/66, 1942: 525/71 növ./tanár. (VIII. Práter u. 15., VIII. Csobánc u. 1.). - 1918: az Angolkisasszonyok leánygimn-a, →Sancta Maria Intézet 1. 1924: 401/23, 1932: 435/56, 1942: 536/52 növ./tanár. 1948: államosították, Szendrey Júlia Leánygimn., 1950: megszüntették. (V. Váci u. 47.) - 1918: V. ker. főv. fenntartású Leánygimn. 1922: az első éretts. 1922-50: Ráskai Lea Leánygimn. 1927: leánylíceum, 1935: egységes leánygimn. - 1924: 351/35, 1932: 316/36, 1942: 290/27 növ./tanár. 1950: Kossuth Zsuzsa Leánygimn. (V. Szemere u. 3/5., V. Markó u. 29/31.) - 1919: II. ker. Áll. Főgimn. 1924: az első éretts.; uekkor reál, 1935: egységes gimn. 1926: Mátyás király Gimn. 1924: 840, 1932: 732/81, 1942: 279/30 növ./tanár. 1948: beolvadt a Rákóczi Ferenc Gimn-ba. (II. Ilona u. 4., II. Keleti Károly u. 37.) - 1919: Izraelita Fiúgimn. 1924: reálgimn.,  1927: az első éretts. 1935: egységes gimn. 1939: az V-VIII. párhuzamos o-okat gépészeti ipari középisk. o-okká szervezték át. A tanítás csak 1944. X-1945. II: szünetelt. 1932: 643/39, 1942: 637/32 növ./tanár. 1948: az izr. leánygimn-mal összevonták és Anna Frank Gimn. néven működött tovább. (VIII. Bérkocsis u. 26.) - 1919. IX: Izraelita Leánygimn. 1924: az első éretts. 1927: új, 1935: egységes leánygimn. 1939: az V-VIII. párhuzamos o-okat ipari leányközépisk. o-okká szervezték. A tanítás csak 1944. X-1945. II: szünetelt. 1924: 584/29, 1932: 661/50, 1942: 649/43 növ./tanár. 1948: az izr. fiúgimn-mal összevonták és Anna Frank Gimn. néven működött tovább. (VIII. Bérkocsis u. 26.) - 1920: Isteni Megváltó Leányai nővérek leánygimn-a. 1928: az első éretts. Mellette 1932: szervezték 10-14 évesek számára részben ném. tanítási nyelvvel a Modern nyelvi középfokú leányisk-t és a tanítónőképzőt. Az 1938:XIII. tc. alapján e két intézményből hozták létre a 8 o. latin nélküli nőnevelő int-et. Alsó tagozata 10-14 évesek számára részben ném. nyelvű 4. o. gimn., erre épült felső tagozatként a 14-18 évesek számára a 4. o. líceum. 1942: az első éretts. A leánygimn. (→Szent Margit Leánygimnázium) 1927: új, 1935: egységes leánygimn. 1932: 325/26, 1942: 425/40 növ./tanár. 1948: Kaffka Margit Leánygimn. néven államosították. (XI. ViIlányi út 5/7.) - A Baár János bpi polgár és Madas Károly földbirtokos alapítványából 1907: létesített ref. felsőbb leányisk-ban 1920: szervezték meg az első leánygimn. o-okat. 1924: az első éretts. 1927: leánylíceum, 1935: Baár-Madas Ref. Leánynevelőint. és Gimn. néven egységes leánygimn. 1924: 253/12, 1932: 461/35, 1942: 512/48 növ./tanár. 1948: az áll. és a ref. egyh. közötti megállapodás értelmében működött tovább. 1952: megszüntették. Épületében 1948. IX: nyitották meg az áll. Bornemissza Anna Leánygimn-ot, 1949: megszüntették. 1954: Móricz Zsigmond Gimn., 1991: Baár-Madas Bpi Ref. Gimn. (II. Lorántffy Zsuzsanna u. 3.) - 1923: bencések Szent Benedek Főgimn-a. 1924: reál, 1935: egységes gimn. 1931: az első éretts. 1932: 524/39, 1942: 480/52 növ./tanár. 1948: Fazekas Mihály Gimn. (VIII. Baross u. 62., VIII. Horváth M. tér 8.) - 1924: Orsolyita Nővérek Leánygimn-a. 1931: az első éretts., s fölvette Merici Szent Angéla nevét. 1935: egységes gimn. 1932: 255/28, 1942: 301/22 növ./tanár. 1948: államosították, majd megszüntették. (II. Zivatar u. 2/4.) - 1927: VII. ker. Leánylíceum. Az áll. Polg. Isk. Tanítóképezde gyakorlóisk-ja, 1885: felsőbb leányisk. lett. 1898: fölvette Erzsébet kirné nevét (Erzsébet Nőisk.) 1920: polg. leányisk. 1927: leánylíceum, 1932: az első éretts. 1935: egységes leánygimn. 1932: 392/19, 1942: 591/63 növ./tanár. 1948: Teleki Blanka Leánygimn. (XIV. Ajtósi Dürer sor 37.) - 1927: Pesti Evangélikus Leánygimn. 1931: az első éretts. 1933: új, 1935: egységes leánygimn. 1932: 433/35, 1942: 590/63 növ./tanár. 1948: államosították, majd megszüntették. (V. Deák tér 4.) - 1929: Domokos Lászlóné Magán Leánylíceuma. Az 1914: alapított magán elemi népisk-ra épült, azzal egy igazgatás alatt állt. 1937: az első éretts. 1935: egységes gimn. 1938: Magyar Új Isk. Egyesület Leánygimn-a. 1936: 141/16, 1942: 142/11 növ./tanár. 1948: Nagy László Gimn. néven államosították, később megszüntették. (I. Bíró u. 16.) - 1930: Notre Dame de Sion-nővérek Leánygimn-a. A polg. leány-isk-t szervezték át (→Notre Dame de Sion R.K. Leánygimnázium). 1936: az első éretts. 1942: 98/6 növ./tanár. 1948: államosították, majd megszüntették. (XI. Miasszonyunk útja) - 1930: Isteni Szeretet Leányai Patrona Hungariae Leánygimn-a. 1938: az első éretts. 1942: 327/29 növ./tanár. 1948: Rozgonyi Piroska Leánygimn. néven államosították. Épületében működik a Szegény Iskolanővérek →Patrona Hungariae Leánygimnáziuma. - 1932: Sacré Coeur nővérek második bpi leánygimn-a. 1940: az első éretts., s felvette a →Philippineum nevet. 1941: 271/23 növ./tanár. 1948: államosították, majd megszüntették. (XIV. Ajtósi Dürer sor 21.) - 1945: csepeli →Jedlik Ányos bencés gimnázium. 1948: államosították, azonos néven működött tovább (XXI. Táncsics M. u. 92/96.) - 1946: áll. Szerb-Horvát Gimn. közös intézményi keretben ált. isk-val és tanítóképzővel. 1951: az első éretts. (VII. Rózsák tere 6-7.) H.F.-88-M.I.-**