Bukovina: történelmi terület a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter felső folyása között, 10.500 km². - Lakóinak többsége ukrán, részben ruszin, rum., cigány, lengy., D-i részén m. szórvánnyal, legjelentősebb városa Csernovic. Földje Traianus (ur. 98-117) cs-sága idején Dácia része, majd a vizigótoké, 375-453: a hunoké. A 6. sz: szláv eredetű ruszin (rutén) pásztortörzsek népesítették be, akiket a 11-13. sz: besenyő, kun, úz és mongol támadások zaklattak. A 12. sz. végétől oláh pásztorok telepedtek le, azután m. és ném. telepesek érkeztek. II. István és Nagy Lajos m. kir-nak hódolt, a 14. sz. végén a moldvai vajdák uralma alá került. 1412: Zsigmond és Jagelló Ulászló lublói szerződése ~ fölosztását tervezte, de erre nem került sor. 1504: a törökök Moldvával együtt adófizetésre kötelezték, a határszéli Choczin várát elfoglalták, ahonnan Sobieski űzte ki őket. 1711 u. bujdosó kurucok alapították Stojczin helységet. ~ felől a tatárok 1717: törtek utoljára Mo-ra. Az 1769. évi orosz-török háború után cári csapatok szállták meg. 1774: Lengyo. első fölosztása után Kaunitz kancellár ~ra és Moldvára mint a m. Sztkorona egykori vazallusára és igényére hivatkozva megegyezett Oro-gal, mely tudomásul vette ~nak a Habsburg birod-hoz csatolását. G. Ghica moldvai vajda ellenzését leszerelve az orosz háborútól tartó török porta 1775. V. 7: átengedte ~t a Habsburgoknak. Katonai közig-sal csernovici kerület néven ~t Galíciához csatolták. A forr. mozg-ak hatására bukovinai hercegség címmel 1849. III. 4: koronatartományi rangot, 1861. II. 26: tart. gyűlést kapott 30 taggal. 5 képviselőt küldhetett a birod. gyűlésbe. 1875: Csernovicban ném. tannyelvű egy-et alapítottak; 1909: bevezették a közvetlen és titkos választásokat. Az I. vh-ban hadszíntér, 1914. IX-1915. IX: és 1916-17: orosz megszállás alatt. 1918. XI: É-i részét kivéve, mely Lengyo-é lett, Ro. bekebelezte, amit 1919: a St. Germain-i béke megerősített. 1939. IX: Lengyo-hoz került részét s 1940. VI. 26: a rumén-szovjet egyezménnyel az ukránok lakta É-i vidékét a SZU-hoz csatolták, s ez az Ukrán SzSzK része lett. 1941 nyarán a rumének megszállták ~t, D-~ m. lakosságának nagy részét a Bácskába telepítették. 1944. IX. 12: Ro-nak a szövetségesekkel kötött szerződése értelmében visszakerült Ukrajnához, D-i fele Ro. része maradt. - M. falvai: Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva. 88

Bukovina, v. Liptó vm. (Bukovina, Szl.): plébánia a v. szepesi egyhm. trsztenai esp. ker-ében. - 1803: alapították. Tp-át 1803: Szt Róza tiszt. sztelték. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve szl. **

Schem. Scep. 1911:61.