Bulgakov, Szergej Nyikolajevics (Livnyi, Oroszo., 1871. júl. 16.-Párizs, 1944. júl. 13.): görögkeleti pap, teológus. - 1890-94: jogot tanult Moszkvában; 1898-1900: Ny-eu. útja során megismerkedett K. Kautskyval és R. Luxemburggal. Bár apja pópa volt, fellázadt a hagyományos ortodoxia ellen; egy időben ateista-szoc-marxista világnézetet vallott. 1901: pol. gazd-tant és szociológiát tanított Kijevben, 1906: Moszkvában. Az I. vh. előtti években magával ragadta az orosz értelmiségiek lelki ébredése, Szentpétervárott és Moszkvában hívő lett. 1918: részt vett az összorosz egyh-ak zsin-án, Tyihon pátr. munk. 1918 pünkösdhétfőjén Moszkvában pappá szent. 1923: emigrált. Isztambul és Prága után 1925: Párizsban telepedett le, ahol dogmatikát tanított a Szt Szergej Ort. Int-ben. - ~ autodidakta teol-nak tekinthető. A hivatalos ort. egyh. kis orosz Luthernek tartotta forr. nézetei miatt. Minden ker. egyh. teol-n túl az isteni Bölcsesség (Szophia) nyomait kutatta a teremtésben, az isteni és az emberi egységet kereste a világban, és valami szimfonikus összhang, konciliaritás (szobornoszty) fogalma szerint minden ember testvériségét álmodta, az Istenség szeretetének teljességében. A teremtésről és a kozmikus Krisztusról vallott nézetei Teilhard de Chardin víziójához közelítik. Origenész nyomán a kozmosz beteljesedéséről (→apokatasztaszisz) és az egyetemes kiengesztelődésről beszélt. Sz.F.

Vanzan-Schulz 1978:119. - Schultze, B.: Russische Denker. Wien, 1950:335. - VIL I:1180. (Művei felsorolásával)