Burján, Hildegard, Lea Freund (Görlitz, No., 1883. jún. 30.-Bécs, 1933. ápr. 11.): rendalapító. - Felekezet nélküli zsidó családban született. Zürichben fil-t tanult, s már ekkor segélykasszát szervezett szegény társnői számára. 1907. V. 2: férjhez ment egy győri cipőgyáros fiához, Burján Sándorhoz, Mindketten felekezet nélkülinek vallották magukat. Berlinbe, majd Bécsbe költöztek. 1908: Zürichben drált. Bécsbe költöztek, ahol férje telefongyári főmérnök, majd vezérig. lett. Ősszel megbetegedett, 1909 nagyszombatján a halálát várták, de húsvét reggelére csodálatosan meggyógyult. VIII. 11: megkeresztelkedett. Veszélyeztetett terhesség után szülte 1. gyermekét, ezt követően férje is megkeresztelkedett. 1912: megszervezte a bedolgozó nők, a Házi Munkásnők szöv-ét, melynek hamarosan 12.000 tagja lett. Az I. vh. alatt 14 varrószobát rendezett be, ahol a jelentkező varrónők fehérneműt varrtak a katonáknak. Az éhhalállal fenyegetett szudéta hegylakóknak több száz tonna élelmet szerzett (Erzbgebirge-akció). 1918: a bécsi városi tanács tagja, X. 24: megalapította a →Caritas Socialis női társulatot. 1919: kerszoc. ogy. képviselő. Később a város szegényeinek szervezte a Szt Erzsébet-asztalt és a Betegek asztalát. **

LThK II:792. - Szolg. 1976/31:93. (Sántha Máté: B. H., a szociális tett embere)

Burján Mihály († Gyulafehérvár, 1813. máj. 5.): kanonok. – Kolozsváron és Gyulafehérváron tanult, 1768. III. 25: itt sztelték pappá. 1773: Kolozsváron kp. 1779: Szászfenesen plnos, majd Gyulafehérváron teol. tan., 1782–83: rektor. 1784: Székelykálon plnos, 1791: tb. knk., felvinci esp. és Csíkrákoson plnos. 1788–91: marosi, 1790–94: felcsíki és gyergyói esp. 1794: szegyh. knk. – M: Dissertatio historico critica de duplici Georgii Blandratae ingressu in Transsylvaniam. Alba-Carolinae, 1806. F.S.

Lexikonunk II. köt-ében Burián Mihály 1750 k.–1813. máj. 4. – Ferenczi 2009:203.