Bánovszky Miklós (Besztercebánya, Zólyom vm., 1895. jan. 17.–Szentendre 1995. jan. 10.): festő. – A besztercebányai r. k. főgimn. elvégzése után 1 é. müncheni festészeti magánisk-ban tanult. A Képzőműv. Főisk. Réti István (1872–1945) növendéke. 1915–18: az É-i fronton, a 2. cs. és kir. lovastűzérezred katonája, tűzérhadnagyként szerelt le. 1918 végén folytatta tanulmányait, főisk. kiáll-okon szerepelt képeivel, több ösztöndíjat és díjat kapott. 1925–: önálló művész, saját műtermében dolgozott, 1928: a Szentendrei Festők Társasága egyik alapítója, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete (KÉVE) tagja. A Műcsarnok és az Ernst Múz. kiállításain szerepelt. Münchenben, Párizsban, É-Olaszo-ban járt. Az egyházműv. kiállításon Szt Ferenc prédikál madaraknak c. képével 1926: elnyerte a Csernoch egyházműv. 2. díjat. Az áll. egy aktképét a Szépműv. Múz-nak, Bp. az Ülő nő c. képét vette meg. Ismertebb portréi Két festőbarátom (Paizs Goebel Jenő és Barcsay Jenő 1935), Bezegh-Huszágh Miklós v. főkapitány (a főkapitányság részére készült), Lukács Géza ny. főispán, Géczy Béláné (Tasnádi Szüts Andor leánya), Krompaszky Miksa (ogy. képviselő, az V. ker. reálgimn. főig.). 1938: balatoni ösztöndíjasként balatoni tájképeket, az 1950-es évektől haláláig zsánerképeket, tájakat, utcarészleteket festett. 1970: Miskolcon, 1972: Nyíregyházán, 1985: a Szentendrei Képtárban, 1994: Szentendrén a Műhely Galériában volt egyéni tárlata. 1983: Ankaránam és Athénben képeivel szerepelt a Szentendrei Festészet tárlatán. – M: Egy festő naplója. ~ visszaemlékezése a szentendrei festészet kezdeteiről 1926-1947. S. a. r. Hann Ferenc. Szentendre, 1996. 88

Révai XXI:124. – Műv. lex. 1935. I:70. – Karczag 1940. II:112.