Bécs, Vedunia, Vindobona, Wien: Ausztria, 1867-1921: az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa. - 1. Története. A Kr. e. időkben nagyobb kelta telep (Vedunia) volt, majd róm. tábor-állomás (Vindobona), a népvándorlás idején elpusztult. Az 5. sz: már ismert község, melyet rövid ideig Szt Szeverin is fölkeresett. 907-991: m. település. - 1142 óta a Babenbergi hg-ek székhelye. VI. Lipót (a „dicsőséges”) alatt épültek a mai Burg legrégibb részei. ~ már ekkor a költ. egyik gyújtópontja lett, főleg a minnesängerek keresték fel szívesen. Igazi föllendülését azonban a város az első Habsburgoknak köszönheti: IV. Rudolf újjáépítette Szt István vt. tp-át (→Stephanskirche) és megalapította az egy-et, III. Frigyes a ~i ppséget. - 1469: Hunyadi Mátyás időlegesen meghódította ~et, de rövid uralmának a város fejlődésében jelentősége nem volt (→Bécs ostroma). A Habsburg cs-ok alatt ~ a D-ném. művelődés közp-ja lett. II. Szulejmán 1529: sikertelenül ostromolta (részben Kőszeg hősies ellenállása, részben az őszi esőzések miatt, melyek a szultánt visszafordulásra kényszerítették). 1683: Kara Musztafa nagyvezír ostromolta ismét 2 hónapon át; Ernst Starhemberg hősies védekezése, s főleg Sobieski János és Lotharingiai Károly segítsége fölmentette a várost (kahlenbergi csata, IX. 12.). - Ettől kezdve ~ zavartalanul fejlődött. VI. Károly idején a barokk műv. (Fischer von Erlach), a 19. sz. elején az irod. és zene (Grillparzer, Beethoven, Schubert stb.). egyik eu. közp-ja lett. Napóleon 1805: és 1809: elfoglalta ugyan, s erődítményeit részben leromboltatta, de uralmának éppen a →bécsi kongresszus vetett véget. Legnagyobb virágzását ~ az 1848-as forr-tól a I.vh-ig terjedő időben érte el. Nagy építkezés folyt, a ~i egyetem a kultúra egyik legfőbb gyüjtőhelye lett. Ezzel a virágzással azonban észrevétlenül együtt nőtt a liberalizmus és a vallási közönyösség is, amelynek részben eredményeként, részben ellenhatásaként a vh. végén Deutsch, Bauer, Seitz szoc. vezérek alatt szoc-komm. terror tört ki. - 2. Kolostorai. 1155: skót bencések, majd ciszt. és prem. apácák, ágostonosok, johanniták, ném. lovagrend, 1221: ferencesek, 1226: domonkosok, 1305: klarisszák, 1324: domonkos apácák nyitottak ktrort. A reformáció után I. Ferdinánd telepítette be a jezsuitákat (Canisius Szt Péter). 1600: kapuc-ok, 1614: irgalmasok, 1620: a kárm-k, 1626: a barnabiták, 1631: sarutlan ágostonosok (→Abraham a Sancta Clara), 1632: a montserrati bencések, 1636: szerviták, 1651: minimiták, 1660: orsolyiták, 1688: trinitáriusok, 1698: piar-k, 1709: Erzsébet-apácák, 1717: vizitációs apácák, 1820: redemptoristák (Hofbauer Szt Kelemen), 1831: vincés nővérek, 1845: harmadrendi ferences isk-nővérek, 1854: lazaristák, 1857: ker. isk-testvérek, Isteni Megváltó Leányai, 1861: keresztes nővérek, 1863: Jézus Szíve Szolgálói, 1889: kalazantinusok telepedtek meg. - 3. Plébániái. Első pléb-ja a Szt Péter-tp. köré szerveződött, majd áthelyezték a Szt István-tp-ba. A 13. sz. végén 2 újabb pléb. (skótok, Szt Mihály) a városban 17, körzetében 12 tp-ot és kpnát látott el. A lutheri reform. gyorsan elterjedt, a rekatolizálás a 17. sz. első felében fejeződött be. A barokk virágkor után 33 pléb. volt. II. József a ktorokat feloszlatta, s ezzel szinte lehetetlenné vált a későbbiekben egyre növekvő nagy város lelkipásztori ellátása. - 4. Érsekség. A kísérleteket, hogy ~ ppséggé váljék, a passaui pp. (helynöke 1357-1780: a Maria Stiegen-tp. mellett lakott) sokáig megakadályozta. IV. Rudolf hg. 1365: 25 fős társaskápt-t alapított. III. Frigyes kérésére II. Pál 1469. I. 18: a passaui ter-ből kihasította a bécsi és bécsújhelyi ppséget, de a pp. tiltakozása miatt csak 1479: tölthették be. Kezdetben exempt ppség 3 városi és 14 környékbeli pléb-val. Pp-e 1639 e. hg. címet kapott. 1722: érsség, suffr-a Wienerneustadt. Első érs-e Kollonich Zsigmond. Suffr-ai: Bécsújhely, Linz, Sankt Pölten, Kismarton. - 9102 km²-en 1990: 2.340.000 l, 1.526.366 h, 650 pb, 664 ep, 572 szp, 965 sz, 2500 szn, 301 ni, 58 ki-e volt. - M. kat. sajtója 1925-33: Pirkadat, 1948-49: Bécsi Magyar Katolikus Tudósító, 1954-57: Magyar Szó, 1957-?: Találkozás, 1958-59: Pazmaniták. **

KL I:169. - LThK X:1109. - AP 1990:722.