🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bírófalva
következő 🡲

Bírófalva, Gherăești (Neamț m., Moldva. Ro.): plébánia Románvásártól északnyugatra, a Moldva bal partján. - Bíró nevű m. embertől kapta a nevét, kinek unokái egy 1446: kelt okl. szerint visszavásárolták az időközben elidegenített birtokot (Biraești). Ez a település első írásos említésének ideje, de a névadás föltehetően korábban, talán még a 14. sz: történt. Egy 1499-ből való okl. szerint: Biravicesti gde byl Birai. Még 1552-ből van róla hírünk, aztán vsz. elpusztult v. elvándoroltak lakosai, mert 200 évig egyetlen forrás sem említi. 1756: bukkant föl újra, még Biraești néven, mint a románi ppség birtoka, de már az 1770-es évektől kezdve Ghirîeșt, Gyerjest, Ghirăești, Gherăești néven szerepel. 1761: még tiszta kat. lakosságú, 1875: a pléb-n használt nyelv a m. és rum. Az 1898-as stat. szerint a lakosság 60%-a m., a 19. sz. végén még m. föliratú sírkeresztek is készültek (It nyug Szik az urban Istoc Kata élt 80 estendőt 1886). 1930: a népszámláláskor a lakosság 81%-a kat., de csak néhányan vallották magukat m-nak, noha a nyelvészek szerint mindenki beszélte az É-i csángó nyelvjárást. Kat. lakossága 1761: 61 fő, 1792: 11 család, 1844: 800, 1857: 787, 1898: 1461, 1930: 1804 fő. 1985: a pléb. híveinek száma 4306 fő. - A 18. sz. 2. felében Szabófalva fíliája, első ismert tp-a 1760 k. az Oltáriszentség tiszt. épült. Pléb-ját 1868: alapították, fíliái Kickófalva, Jugán és Bartesti (Barticești), az 1900-as évektől Ferdinand is. Új kőtp-a 1897: épült. 1985: plnosa Isidor Mocanu (Halasfalva, 1949-), akit 1965: szteltek Gyulafehérvárt. H.P.

Lahovari III:522. - Costachescu II:538. - Makkai 1936:29. - Domokos 1987:580.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.