bajvívás, párbaj (lat. duellum): az →istenítélet fajtája, a középkorban a perek eldöntésének eszköze. Első emlékei a skandináv népeknél találhatók, innen terjedt el Eu-ban. Mo-on először az →Aranybulla 12. cikkelye említi. A ~t a bíróság rendelte el és az szabta meg feltételeit (lovon v. gyalog, halálig v. kimerülésig, milyen fegyverzetben stb). Nők és egyháziak mindig, világiak gyakran fogadott bajnok által tettek eleget a ~nak. - Az egyh. mindig tiltotta, s az egyéb istenítéletekkel ellentétben a ~nál nem működött közre. A csalások miatt az 1486:18. és az 1492:37. tc. betiltotta, kivéve a minden bizonyíték nélküli eseteket, amikor a kir. katonai bíróság döntött. Ezután a ~ mint perdöntő eszköz megszűnt, kivéve a becsületbeli ügyeket, ahol az egyh. tilalom és a világi törv. ellenére is fennmaradt. **

Pesty F.: A perdöntő ~ok tört-e Mo-on. Pest, 1867. - KL I:144.