🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bencések
következő 🡲

bencések (lat. Ordo Sancti Benedicti, OSB): Szt Benedek által 539: alapított férfi rend, az első nyugati szerzetesrend. - A →benedeki regula szabályozza. Az életjobbítást (conversio morum) a K-i szerz-séggel ellentétben nem egyéni önmegtagadásokkal, hanem a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és engedelmességgel, tiszt-tel és szeretettel akarják elérni. - I. Tört. Itáliában a szerz-ek néhány évtized alatt átvették Szt Benedek szabályzatát. A ~ Rómában 589 k. a Laterán közelében álló Szt János-ktorban telepedtek le. Nagy Szt Gergely p. bencésként emelkedett az Egyh. élére. Dialogus c. művéből ismerjük Szt Benedek életét és jellemét. 596: az angolszászok térítésére ~et küldött az általa alapított róm. Szt András-monostorból Ágoston perjel vez-ével. Munkájuk nyomán Angliában a 7. sz: a kelta-ír szerz-ség a ~ mellett háttérbe szorult. Skóciában, Dumferlinben 1075 táján alapította az első bencés monostort Skóciai Szt Margit. A frankok között a 7. sz. elején jelentek meg, s a 8. sz. közepén Szt Kolumbán és Arles-i Szt Cézár szabályzatával szemben Szt Benedeké ált. érvényre jutott. Hispániába a ~ még az iszlám betörése előtt, 711: eljutottak. Ném. ter-en Pirmin, Suitbert, Willibrord s főként Bonifác (†754) és társaik alapították az első bencés apátságokat missz-ik erősítésére. Közöttük nevezetessé vált 724: Reichenau és 744: Fulda. Dániában és Svédo-ban Szt Ansgar végzett hasonló bencés missz. munkát. Jámbor Lajos Anianei Szt Benedek apát ösztönzésére 818: a Capitulare Monasticummal (76 kánon) igyekezett szabályozni és reformálni a ~ életét, de igazi megújulás csak néhány monostorban történt. A 9-10. sz: a normannok, a szaracénok és a m-ok támadásainak számos monostor esett áldozatul, a szerz-ek fegyelme, műveltsége és erkölcse mélyre süllyedt. Alig maradt néhány apátság, ahol legalább a legfőbb szabályokat megtartották. Közös szervezetük nem volt, mindegyik ki volt szolgáltatva a helyi hatalmasságoknak. - A megújulás a 910: alapított burgundiai →Cluny monostorból indult ki. Reformmozgalma páratlan hatással volt a szerz-ségre és az egész Ny-i Egyh-ra. Az alapítólevél, kizárva az akkor már széltében elterjedt világi →invesztitúrát, a szerz-ek számára tartotta fönn az apátválasztást. 931: a p. is megerősítette ezt; kivette Cluny-t a ppi joghatóság alól, közvetlenül a Sztszék alá rendelte, s az apátnak megengedte, hogy az újjászervezett apátságokat irányítása alatt tartsa. Cluny megvalósította Anianei Szt Benedek törekvéseit, sőt azokat meg is haladta, amennyiben minden hatalom egy apát kezében összpontosult. Az új szerz-ek Clunyre tettek fogadalmat. Életük befelé forduló, szilenciumban és fegyelemben folyó szerz. élet volt, amelyben csaknem az egész napot a zsolozsma és más közös imádságok töltötték ki. A szerz-ek munkája lit. kv-ek másolására, s az istentiszt. előkészítésére szorítkozott. Az uralkodók, fejed-ek, kegyurak sűrűn kérték Cluny kiváló, sztéletű apátjait, Odót, Majolust (954-991), Odilót, Hugót és Petrus Venerabilist, hogy vegyék át monostoraikat megújításra. A Cluny jogi v. legalább szellemi befolyása alatt álló monostorok száma a 12. sz. közepén 1150-re tehető. Hatása Fro-on kívül kiterjedt No-ra, Itáliára, Hispánia É-i részére és Angliára. - A 10-12. sz: a ~ ismét igen nagy tekintélyt szereztek maguknak, mert Clunyn kívül más monostorok is megújulást sugároztak kisebb-nagyobb körben. Így Bec, Gorze, a dijoni St-Bénigne, Savigny, St-Vannes, Grandmont, Fontevrault, Fleury, Itáliában Farfa, ném. ter-en Szt Gotthárd által Niederaltaich, Tegernsee, a skót ktorok a kontinensen, Stabboi Popo törekvései, Fulda, Einsiedeln, St. Emmeran, Regensburg és főként Hirsau és St. Blasien. Új r-ek ágaztak ki a ~ből: a →kamalduliak, fontavellanóiak, vallumbrosaiak, →karthauziak és a különösen erőteljes →ciszterciek. A reformált monostorok élete eltért egymástól. Cluny mozgalma kizárta isk. tartását, nem kívánta a tud-ok művelését, míg Bec ezeket fontosnak tartotta. Az ang. ~ erőteljesen részt vettek az egyh. igazg-ban: 16 angliai ppség közül 10 székeskápt-ja egy-egy bencés konvent volt. A Salerno melletti Cava reformja alá tartozó apátságok részt vettek a lpászt. munkában. Más itáliai kezdeményezések a korai pusztai remeték magányos életét és szigorú önmegtagadását akarták követni (pl. celesztinusok, →Celesztin, V.) . A 12-13. sz: kb. 150 bencés monostor a ciszt-ekhez csatlakozott, ezeknek több mint 1/3-a Fro-ban. A kolduló r-ek hatalmas föllendülése is gyöngítette a ~ utánpótlását, de a ciszt-ekét is. A p-k és zsin-ok elrendelték, hogy a ciszt-ek példája szerint a ~ is tartsanak tart. és egyetemes kápt-okat. XII. Benedek 1336: kiadta a Benedictina konst-t, amely az egész r-et 36 tart-ba osztotta, és évente generális, 3 é. tart. kápt-okat rendelt el. Az első →Biblia pauperumok szerzői a 14. sz. végén vsz. ausztriai ~ voltak. - Az 1400-as évek elejétől a bencés monostorok reformcsop-jaiból (Subiaco, S. Justina Páduában, St Jacques Liége-ben, Melk, Kastl) mai értelemben vett monasztikus kongregációk alakultak. 1440-től No-ban a Bursfeldi Kongr. működött szép eredménnyel. A páduai kongr. 1504: egyesülés által Monte Cassino nevét vette fel (C. Cassinense). A sp. apátságokat a Valladolidi Kongr. fogta össze. A 16. sz. 2. felétől főként ném. nyelvter-en alakultak újabb kongr-k. 1618: a fr-knál a tud. egyhtört. és patrisztikai munkásságáról nevezetes Maurinus Kongr-hoz csatlakozott a monostorok legnagyobb része. 1711: keletkezett a →mechitaristák örm. bencés kongr-ja. A fr. forr. előestéjén 23 kongr. fogta össze az eu. ~et. - A 19. sz. közepére a reformáció, a forr-ak és a szekularizáció eredményeként alig maradt 50 bencés monostor. Majd ismét erősödni kezdett a r.; P. →Gueranger, Solesmes apátja indította el a lit. megújítását. A ~ É-Amerikában is letelepedtek, más világrészeken missz. apátságokat alapítottak.

- Ma már minden bencés monostor valamelyik kongr-hoz tartozik, élükön egy-egy prézes apát áll, azok választják a prímás apátot. Székhelyük Rómában van a Sant' Anselmo koll-ban. 1990: 347 ktorban 9271 bencés szerz. élt. A legnépesebb kongr-k (alapítás évével, ktorok és szerz-ek számával) 1990: Kamalduli (980, 9:63), Szilvesztrinus (1247, 22:196), Olivetánus (1313, 27:270), Amerikai-Cassinói (1855, 32:1359), Beuroni (1868, 10:393), Subiacói (1872, 64:1334), Svájci-Amerikai (1881, 22:782), St Ottilieni (1884, 14:1099),Annunciáta (1920, 26:507), Szláv (1945, 6:40), Vallumbrózai(1966, 6:53), Holland (1969, 3:89), Argentínai (1970, 9:124). - A ~ ruhája fekete habitus bőr v. szövet övvel, fekete skapuláré csuklyával v. anélkül. - Címerük kerek talpú pajzs kék mezővel. A pajzstalp közepén arany hármashalomból (Cassino hegyére emlékeztetve) arany kettős kereszt emelkedik ki. Az alsó keresztszár alatt arany betűkkel a PAX, 'békesség' szó. Jelmondatuk: Ora et labora, 'Imádkozzál és dolgozzál'. - II. A ~ Mo-on. Géza fejed. 973: követeket küldött Quedlinburgba II. Ottó cs-hoz és kifejezte szándékát, hogy népével kerségre akar térni. A cs. Sankt Gallenben tartózkodva Brunó (Prunward) bencést küldte ajánlólevéllel Pilgrim passaui pp-höz, aki föltehetően karantán (szlovén) papokat adott mellé, hogy a m-ok között megkezdjék az evang. hirdetését. Géza utóbb a cseh Szt Adalberttől (Vojtechtől) kért segítséget. A Velencéből jött Szt Gellért Csanád első pp-e lett. 1004 k. térített a m-ok között Querfurti Szt Brunó is, aki úgy, mint Adalbert, az aventinusi Szt Elek-monostor szerz-e volt. A m-ok megtérésének évtizedeiben és Szt István uralkodása alatt ~ végezték a missz. és lpászt. munka legnagyobb részét, de amint kiépült Mo. egyhszervezete, föladatukat a világi papság vette át. Szt Mórt, Pécs későbbi pp-ét már az első m. monostor, →Pannonhalma nevelte. Itt Géza uralkodásának végén, 997 e. jelentek meg az első ~, s az első tp. fölsztelésekor, 1002: Szt István kir. ünnepélyes alapítólevelet állított ki. Ő alapította Pécsvárad, Zalavár, Zoborhegy és Bakonybél monostorát is. Utódai követték példáját: Aba Sámuel a Mátra aljában Sáron, I. András Tihanyban, I. Béla Szekszárdon és Kolozsmonostoron, I. Géza Garamszentbenedeken, Szt László Koloson, Szentjobbon és Bátán alapított apátságot, Somogyvár a D-fro-i St-Gilles-ből kapott szerz-eket, II. Béla Földváron a Duna mellett alapított monostort. A tatárdúlásig még kb. 40 kisebb apátságot alapítottak a m. főurak és nemzetségek. 1241: a jól védhető, kőből épült pannonhalmi monostor megmenekült a teljes pusztulástól, de más apátságok alig kerülhették el a csapást, és kb. 40 nem is tudott többé életre kelni. A kk-ból 66 monostorról tudjuk biztosan, hogy hosszabb-rövidebb ideig ~ lakták. További 29 monostornak említik ugyan az apátját, de r. hovatartozásukat nem. A leggazdagabb kir. alapítások tp-ai is - mint a pécsváradi, a pannonhalmi, garamszentbenedeki - csak közepes nagyságúak voltak. A többi szerény méretű templomocskával rendelkezett, kereszthajó nélkül, 1 v. 3 hajóval, gyakran 2 Ny-i toronnyal és félkörös sztélyzáródással. Ennek az építészetnek a legszebb emlékei a jáki és a lébényi tp. - A kir. kegyuraság alatt álló apátságok az esztergomi érs., a többiek a mpp. joghatósága alá tartoztak. A nemzetségi és magán alapítású monostorok ügyeibe kegyuraik gyakran beleszóltak. Közös szervezetük a mo-i bencés apátságoknak nem volt. Sztszéki rendelkezés hatására 1225-től tartottak ugyan néhány kápt-t, de ezeknek alig volt eredménye.

- A m. ~ lit-ja leginkább a lotharingiai és É-fr. monostorokéval egyezett. A boldvai monostorban 1192-96: készült Pray-kódex főrésze sacramentarium, de benne maradt meg a legrégebben írt m. szöveg, egy temetési beszéd vázlata. →Halotti beszéd. A 13. sz. 2. felétől Pannonhalma, Somogyvár, Kolozsmonostor, Garamszentbenedek, Pécsvárad, Szekszárd, Zalavár, Kapornak, Zoborhegy egészen a 16. sz. közepéig jelentős →hiteleshely. A 15. sz: az apátságok legnagyobb része →kommendátorok kezére jutott, és a szerz. élet alig pislákolt. Tolnai Máté (†1535) mint Pannonhalma kommendátora belépett a r-be, 1501: apát lett és kápt-t hívott össze Pannonhalmára. Szerz-ei számát rövid idő alatt 10-ről 40-re emelte, 6 kisebb monostort reformált meg velük, majd évi nagykápt. tartásával megszervezte 6 kir. apátság összetartását. Ez lett a magyar bencés kongr. alapja. Elvileg minden m. bencés monostor tagja lett ennek az egyesülésnek, 3 é. nagykápt-t tartottak Pannonhalmán. Velencében Tolnai Breviáriumot és Diurnálét nyomatott. - Reformtörekvése azonban nem hozott maradandó változást, 1541-től a törökök egyre nagyobb részt foglaltak el Mo-ból. 1586: Pannonhalmán már csak katonaság maradt, az utolsó szerz. is elmenekült. Az amúgy is csak tengődő monasztikus szerz-séget a török hódítás hosszú időre száműzte az orsz-ból. Az újjáéledésnek Pannonhalma lett az elindítója. Mivel m. ~ nem voltak, 1639: az osztr. bencés kongr. prézese a ciszt. Heiligenkreuz m. perjelét, Pálffy Mátyást szemelte ki apátnak, aki p. engedéllyel átlépett a bencés r-be, és 10 szerz-sel ismét megindította Pannonhalmán az életet. 1722: Pannonhalma önálló lett, a régi apátságok közül életre keltette Tihanyt, Dömölköt és Bakonybélt. Apátjaikat a pannonhalmi főapát jelölte ki. II. József 1786: föloszlatta Pannonhalmát és az alája tartozó apátságokat. - I. Ferenc 1802: mind visszaállította azzal a kötelezettséggel, hogy a szerz-ek tanerővel látnak el 6 városi (többnyire 1773: a jezsuiták és 1786: a pálosok föloszlatásával meggyöngült) gimn-ot. Emellett bencés székházak, rezidenciák létesültek, a rtagok legnagyobb része elsősorban a tanári hivatásnak élt. Mo-on 1842: 150 szerzetespap, 46 klerikus tartozott a r-hez. Működési helyeik: Pannonhalma: főapátság (ellátta Bársonyos, Csanak, Deáki, Füss, Lázi, Nyalka, Péterd, Ravaszd, Szentiván, Szentmárton, Tárkány, Tényő, Varsány pléb-kat), r-i teol., Győr: koll. jogakad., főgimn.; Pozsony: rház, jogakad., főgimn.; Komárom, Kőszeg, Sopron, Esztergom, Nagyszombat: rház., gimn.; Pápa: rház, algimn.; Bakonybél (ellátta a falu, Kajár pléb-ját), Dömölk, Tihany (ellátta a falu, Aszófő, Endréd, Füred, Kapoly, Szamárdi pléb-ját), Zalavár: apátságok. Gazdaságuk volt Füssön, Kismegyeren, Ölbőn és Tömördön. - 1872: a zalavári apátság, amely addig 120 é. Göttweig (Au) birtoka volt, Pannonhalma joghatósága alá került. 1923: Bpen, 1939: Pannonhalmán, 1945: Csepelen, 1953: a brazíliai São Paolóban (→Anastációi Szt István Király Magyar Egyházközség) nyitottak új gimn-ot. Tanárképző főisk-juk 1948-ig működött Pannonhalmán. 1948: a m. ~ létszáma 221 fölsztelt szerz. tanár, 52 papnöv. és 4 testvér volt. 1950-89: csak a pannonhalmi monostort és gimn-ot, győri isk-jukat és rházukat tarthatták meg, tanulóik és r. növ-eik létszámát az áll. önkényesen korlátozta. →Szent Benedek Gimnázium, Bp., →Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Gimnázium, →Jedlik Ányos bencés gimnázium, Csepel, →Csepel-Kertvárosi Szent Benedek lelkészség - A m. ~ címere csücskös talpú, kék mezős pajzsban öt piros szív. Három a pajzs alsó részén egy sorban, vízszintesen, kettő a pajzs felső részén, középen, egymás mellett. A szívek felső részén kis arany láng. A pajzs közepén fekete betűkkel a PAX szó, a betűk között kis arany keresztek. H.F.

Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktinerordens München, 1880. - Revue Bénedictine Maredsous, 1884. - Erdélyi László-Sörös Pongrác: A pannonhalmi Szt Benedek-r tört. I-XII/b. köt. Bp., 1902-16. - Benediktinische Monatschrift Beuron, 1919-58.; (folyt.): Erbe und Auftrag Uo., 1959. - Az áldott nyomában. A ~ szt tagjai. 1-3. köt. Bp-Pannonhalma, 1937-39. - Schmitz, Ph.: L'ordre de Saint Benoit. I-VII. köt. Maredsous, 1942-56. (Uaz ném-ül: Geschichte des Benediktinerordens. Einsiedeln) - Studia Monastica Montserrat, 1959. - Csóka J. Lajos: Szt Benedek fiainak világtört. különös tekintettel Mo-ra. 1-2. köt. Bp., 1970. (ném-ül St. Ottilien, 1980) - DIP I:1196, II:1466. - Népek nagy nevelője. Bp., 1981. - MKA 1988:161.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.