🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > birétum
következő 🡲

birétum, pileus: fejfedő. - Eredetileg könnyű fejfedő, melyet az ókorban a köpeny (birrus, innen a ~ név) csuklyája alatt viseltek. A 9. sz: már önmagában viselik a klerikusok, mások rangjelzésként (doktor~, kántor~). A 15. sz: Itáliában 3, másutt 4 felfelé álló, ívelt fogóval (szarvval), s esetleg középütt bojttal díszítették. Itáliában a 4 szarv a dri rang jele. A ~ színe bíb-oknál (1446-tól) vörös, pp-öknél, prel-oknál lila, a prem-eknél és a ciszt. apátoknál fehér, egyébként fekete. - Nep. Szt János és ált. szt papok attrib-a. **

LThK II:485.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.