bogumilok (or. 'Isten kedveltjei'): eretnek szekta. - A hagyomány szerint Péter bolgár cár (927-968) idején Jeremias Bogomil bolgár pap alapította. Hitük szerint a világot a Jó (Isten) és a Gonosz (ördög) teremtette; Isten teremtménye a lélek (a porhüvelybe zárt szellem). A földi világot, a testet s az egyh-at is Isten elbukott elsőszülött fia, Satanael teremtette, a másik fia, Jézus Krisztus testet öltve megmutatta az igazság felé vezető igaz utat, de tanait később meghamisították. „Keresztények” (igazak) csak azok lehettek, akik tökéletességre törekedve egész napjukat elmélkedéssel töltötték, a lélek túlvilági életére készülve. A testi életet és a munkát az ördög előtti hódolatnak tartották. Az egynejűséget éppoly bűnnek tartották, mint a kicsapongást v. többnejűséget. Az emberben 2 lelket tételeztek föl, a jót és a rosszat, s csak az lehetett bogumillá, akiből a rossz lélek távozott. - 1050: Konstantinápolyban már volt hitközs-ük, melyet Bazil (Péter?) 12 ap-lal együtt kormányzott. I. Komnenosz Alexiosz (ur. 1081-1118) meghallgatta Bazilt, zsin-ot hívott össze, mely a ~okat eretnekeknek nyilvánította, Bazilt s az Egyh-ba vissza nem térő ap-ait megégették. A szekta ap-ai Szt Pál ap. valamelyik tanítványának nevét vették föl (az alapító Jeremiás a Theofil alias Bogomil, Sylvanus a Titus nevet, stb.). Konstantinápolyból Itáliába, Fro-ba kereskedők, a Balkánon a bizánci-bolgár háborúk elől menekülő lakosok terjesztették el. Pogány szokásokat, babonákat tartalmazó tanításuk a köznép körében terjedt. Leontius Niphon bogumil szerz. Attikosz Kozman konstantinápolyi pátr. (1146-47) kegyence lett, nyilvánosan hirdette tanait, ami miatt a pátr. megbukott. A szekta elterjedése szakadáshoz vezetett: a dragovicsi ág a jó és rossz szellemet öröktől valónak s egyenlőnek, a látható világot az ördög, a láthatatlant az Isten teremtményének és birod-nak vallotta, míg a bolgár ág Istent tartotta egyedül öröktől valónak, s hirdette, hogy az ördög, mely elpártolt angyalból lett ördöggé, kisebb az Istennél. Ez a szakadás bekövetkezett a fr. és itáliai ~ között is, ahol néha egy helyen mind a két irányzatnak külön vez-je volt. Ahol kevesen éltek együtt, ott nem szakítottak nyíltan a kat. Egyh-zal; a hierarchiát elvetették, a hitközs. élén egy öreg ffi állott, de nem különbözött egyébként a többiektől. A földesúri hatalmat, a szolgálati viszonyt és a háborút az ördög művének tartották, az emberölést, a lopást mint annak műve elleni tettet nem tekintették különösebb véteknek, tagadták a bíráskodás jogát. - A ~at a 11. sz: francia ter-en →katharoknak, →albigenseknek, tisserandoknak, Itáliában →pataren(us)oknak nevezték; ők magukat „jó ember”, „jó keresztény” néven szólították. Szerbiában 1159-85: Nemanják idején a szekta úgy elterjedt, hogy már pp-öt is hívükké tettek. A fejed. zsin-ot tartott, s „az ördög imádóit” fölkoncoltatta, pp-ük nyelvét kivágatta, a papokat száműzte és kv-eiket megégette. A hívek Boszniába és Humba menekültek, ahol a 12. sz. végén különösen a hegyvidék és a zárt medencék lakói között terjedt el. Niketasz a dragovicsi bogumil ortodoxia vezéralakja 1167: a szakadás fölszámolására Itáliába, majd Fro-ba utazott, a Toulouse melletti St. Felix de Caramanban bogumil zsin-ot tartott, melyen részt vett Siccardo Alby-i, Bernardo carcassoni, Márk és Robert de Sperone lombardiai pp., a toulousi pp. képviselője és számos befolyásos világi bogumil. A zsin-on a jó és rossz istenséget valló dragovicsi ortodoxia győzött, rövid időre, mert Petrakusz bolgár irányzatú pap híresztelésére a többség ezen irányzathoz csatlakozott. A két irányzat egymás elleni harca nem befolyásolta a g.kel. és a r.k. egyh. elleni egységüket. - 1199: Kulin boszniai bán rokonságával együtt az új hit követője lett; III. Ince p. 1200. X. 11: fölszólította Imre kir-t, hogy a ~at támogató Kulin bánt vezesse vissza az Egyh-ba, tegyen meg mindent a ~ letörésére, ui. 1200. X: Bernát spalatói érs. Spalatóból és Trauból kiűzte a ~at, akiket Kulin befogadott Boszniába. Imre 1201: hadjáratot vezetett Nemanja fia, István szerb nagyzsupán ellen, akinek testvérét, Vukant segítette 1202 nyarán a nagyzsupáni székbe Kalojan bolgár cár ellen, s fölvette a Szerbia kir-a címet. 1203. IV. 8: Kulin bán és egyes ktorok főnökei kötelezték magukat a róm. Egyh. iránti hűségre. - Mivel a ~at megtörni nem sikerült, IV. Béla 1230 u. domonkosokat telepített Szlavóniába, akiknek Csázmán rházat, tp-ot és birtokot, Zágrábban rházat és birtokot adományozott. XXII. János a keresztes hadjáratra és az eretnekek elleni harcokra 1316 óta p. segélyt szedetett a ker. orsz-okban. A gyűjtők 1332: Mo-ra értek (→pápai tizedjegyzék), s a gyűjtött pénzből I. Károly Róbert 1/3-ot igényelt a ~ kiirtására, amit meg is kapott (Mo-on 6, Horváto-ban 3 é. gyűjtöttek). 1340-42: a megtért II. Kotromanics István bán hívására letelepedtek a minoriták, főként a bevándorolt kat-ok lakta bányavidéken. A 12. sz. óta Velence támogatta a ~kal rokonszenvező délszláv tartományurakat, ezáltal a m. szárazföldi hatalmat gyengítve elvonta azt az érdekterületének tartott tengerparttól s a tengeri keresk-től. A ~ visszavezetése az Egyh-ba sikertelen maradt, a török hódítás után az egymástól elszigetelt bogumil falvak népe a gazd. kedvezmények hatására is áttért a mohamedán hitre. 88

Margalits 1900:677; 1902:770. - Hóman-Szekfű I:427; II:211. - Jug. enciklopédia II:11.

új