🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > botrány
következő 🡲

botrány, skandalum (a gör. szkandalon, 'csapda, hurok' szóból): 1. mást bűnre ingerlő vagy bátorító cselekedet, magatartás. Legsúlyosabb esete a →bűnre csábítás. Aki v. ami így más botlásának oka, az megbotránkoztat, aki emiatt elbotlik az megbotránkozik. A ~ bűn a felebaráti szeretet és azon erény ellen, melyet a ~t okozó tett sért. - Különösen nagy bűn a ~, ha olyan személy okozza, akire mások felnéznek (nevelők, tanárok, hivatali elöljárók). Ezért nevezte Jézus az írástudókat és a farizeusokat báránybőrbe bújt farkasoknak (Mt 7,15); jajt kiáltott azokra, akik a benne hívő kicsinyeket hitetlenségbe viszik (9,42). - ~t lehet okozni törvénnyel, intézménnyel, divattal v. közvéleménnyel. ~t okoz, 1) aki a vallási és erkölcsi életet romboló törvényt alkot, v. olyan társadalmi struktúrát hoz létre, amely az isteni törv-ek szerinti életet megnehezíti v. lehetetlenné teszi; 2) az a munkaadó, aki előírásokkal hazugságra kényszeríti a munkavállalót; az a nevelő, aki a gyermekeket „keseríti” (Ef 6,4), aki a tömegtájékoztató eszközökkel erkölcstelen célok éredekében manipulál. Minél gyengébb személyiség valaki, a ~ annál nagyobb rombolást végezhet benne. A közvetlen szándékos ~t minden áron kerülni kell, mert aki elköveti, felelős a másik bűnéért is. Az előre nem látott, közvetett ~ esetében olykor a →duplex effectus elve alkalmazható. - A hatályos jog szerint, ha klerikus okoz ~t a 6. parancs elleni külső bűnben való kitartással, büntetése kötelező: utólag kimondandó →felfüggesztés. Ha a →büntetendő cselekmény a figyelmeztetés után tovább tart, fokozatosan más fakultatív, meghatározatlan büntetések adhatók, végül a klerikusi állapotból való elbocsátás is (1395.k. 1.§). Ha az illető szerz. v. világi intézmény, ill. az →apostoli élet társaságának is tagja volt, a cselekmény büntetésszerű jogkövetkezménye az is, hogy a tettest el kell bocsátani az intézményből, ill. a társaságból (695.k. 1.§, 729.k., 746.k.). - 2. megütközés valamin, ellenkezés valamivel. A Szentírásban Izr. számára ~ az üdvösség Krisztusban megjelent műve (Mt 11,6; 15,12), főként a kínszenvedése (1Kor 1,23). H.L.-**

LThK I:837. - BL:184. - Erdő 1991:532. - Római Katekizmus 1993:2284.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.