🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > brahman
következő 🡲

brahman: 1. a hindu vallás (→brahmanizmus) papja, a legmagasabb kaszt tagja. Mágikus erők birtokosa, ami különösen az áldozati rítusnál mutatkozott meg. A ~ok sokféle beosztásban látták el a szt szolg-ot: hotar a Rig-véda himnuszainak előadója, adhvarju a szert. végzője, udgatar a Száma-véda énekese, agnidh az áldozati tűz gondozója, majtravarunák Mitra és Varuna istenek papjai, potar a szoma ital tisztítója, nesztar az áldozatot bemutató úr feleségének vezetője, végül ~ok az áldozat felügyelői. A régi hinduk életében oly jelentős szerepet játszottak, hogy azt hitték, minden a ~ok rítusainak köszönhető: „Nem kelne föl a nap, ha a ~ok hajnalban nem mutatnák be az égő áldozatot”. - 2. a brahmanizmusban az abszolútum, a legfőbb istenség. **

König 1985:190.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.