böjt: a →mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. - Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. Testünk miatt a természettörv. is ajánlja, és minden vallás törv-ei között szerepel. - Az ÓSz-ben a mózesi törv. csak az engesztelés napján írt elő kötelező ~öt (Lev 16). A fogság után még 4 kötelező ~i nap jött ehhez: Jeruzsálem ostroma kezdetének, elfoglalásának, a tp. lerombolásának, Gedalja meggyilkolásának napja (Jer 41,1; 52,6). A farizeusok külsőséges ~jével szemben az esszénusok képviselték az istenfélő böjtöt. - Jézus Krisztus 40 napos ~tel kezdte nyilvános tevékenységét. Óv a külsőséges ~től (Mt 6,16), s a sátán elleni harc fegyveréül adja (17,21). Az Egyh. kezdettől fogva gyakorolta a ~öt, mert „elvitetett tőle a Vőlegény” (Mk 2,20; vö. ApCsel 13,2). Egy idő után különvált a természetes ~ (→szentségi böjt), mely minden ételt tiltott, és az egyh. ~, mely az ételek mennyiségét, ill. minőségét szabályozza. - 1. Régebben a megtartóztatás foka szerint 3 ~öt ismertek: →szigorú böjt, →enyhített böjt és a hústilalom. - 2. 1966 óta az egyh. törv. csak a szigorú ~öt és a húst tiltó →megtartóztatást ismeri. A ~ alól jogos okból fölmentést adhatnak az ordináriusok, a plnosok és a szerz. elöljárók. - 3. Mo-i törvények a ~ről: 1560: a nagyszombati egyhm-tart. zsin.: Az Anyaszentegyház böjtjeit mindenki tartsa meg. Ne részegeskedjenek, adjanak alamizsnát, jámbor tettekkel foglalkozzanak, egyszer egyenek napjában, déltájban. - 1611: a nagyszombati tartományi zsin.: Mivel az anyaszentegyház fegyelmi kérdésekben tekintettel van a helyi egyházakra, tisztelettel kéri a zsinat a pápát, hogy a környező országokhoz hasonlóan a böjti törvény ne vonatkozzék a tejtermékekre és a tojásra. A jejunium törvényének megtartására, mely szerint napjában egyszer, dél után szabad enni, emlékeztessék a híveket. - 4. A bizánci szert. egyh-aiban, főként az OOE-ban az évente közel 200 böjti napon tilos a hús és a tejes étel, s csak száraz élelmet lehet fogyasztani. A szerz-ek bort nem isznak, halat nem esznek, s egész napjukat imádkozással töltik. A ~ a helyi szokásoktól függően egyébként eltérő szigorúságú lehet és megtartását a világi élet feltételei is befolyásolják. - 5. A r.k. Egyház hatályos törv-e szerint a húsevéstől v. a ppi konf. előírásai szerinti más eledeltől való tartózkodás az év minden péntekén kötelező, hacsak egybe nem esnek egy a főünnepek közé tartozó nappal; hústilalmat és böjtöt kell tartani →hamvazószerdán és →nagypénteken (1251.k.). - A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi 60. életévük megkezdéséig. A lpászt-oknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra (1252.k.). - A ppi konf. pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében v. részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásos gyakorlatokkal (1253.k.).  **-E.P.

Péterffy II:93. (XVII.), 206. (I.) - KL I:245. - Hörmann 1976:454. - Onasch 1980:116. - Berki 1984:352. - Schütz 1988:41. - BL:186. - Erdő 1991. - Római Katekizmus 1993:1434.