böszörmények, izmaeliták, szaracénok: a középkori Magyarországon élő muzulmánok. - Föltehetőleg a honfoglalás óta éltek Mo-on. A 11. sz. végi törv-ek is foglalkoztak velük, s úgy látszik, hogy a vámolás ez időben a ~ föladata volt. Nagy részük még a kazárok ellen föllázadt kabarokkal érkezett az orsz-ba. Könyves Kálmán törv-e (1100 k.) a mohamedán vallás fölszámolása céljából széttelepülésre, s a m-okkal való összeházasodásra késztette őket. Ez nem ment könnyen, hiszen Abu Hamid arab utazó a 12. sz. közepén bőven talált Mo-on muzulmánokat. 2 csop-jukat különböztette meg. A horezmiek utódai, kiket a m. források kálizoknak neveznek, több ezren éltek az orsz-ban, de eltitkolták mohamedán vallásukat. Belőlük kerültek ki a kir. kincstár alkalmazottai, s nagy részük keresk-mel foglalkozott. A másik csop-ot Abu Hamid magribitáknak nevezte. Ezek nyíltan gyakorolták vallásukat, a m. kir-t csak háborúban szolgálták; talán →besenyők, v. még valószínűbb, hogy iráni nyelven beszélő alánok voltak. Még a 12. sz. közepén is jöttek Mo-ra muzulmánok, mert Abu Hamid szerint II. Géza megbízta egy muzulmán alattvalóját, hogy számára jól nyilazó muzulmánokat és törököket toborozzon, amit ez Kijev vidékén meg is cselekedett. A 13. sz. első évtizedeiben a ~ száma és különösen gazd. súlya igen nagy az orsz-ban. III. Honorius 1221: szükségesnek tartotta, hogy levélben szólítsa föl a m. kirnét, aki alá tartoztak, hogy ne engedje a ker-eket muzulmánok uralma alá kerülni. A ~ között lehettek bolgárok és arabok is. II. András uralma alatt a ~ek gazdagsága és hatalma megnövekedett, és m-okat is térítettek muzulmán hitre. IV. Béla idején hatalmuk csökkent, a tatárdúlás során nagy részük elpusztult, de a 13. sz. 2. felében is szerepeltek még, és csak a 14. sz. 2. felére tűntek el egészen. B.A.

Karácsonyi János: Kik voltak és mikor jöttek hazánkba a ~ és izmaeliták? Bp., 1913. - M. Nyelv 1938. (Gyóni Mátyás: Kalizok, kazárok, kabarok, m-ok) - Névtud. előadások Bp., 1970:II. (Czeglédy Károly: Az Árpád-kori mohamedánokról és neveikről)