🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Csicsópuszta
következő 🡲

Csicsópuszta, Tolna m.: Szűz Mária- és Szentháromság-búcsújáró hely a Hőgyész és Szakály közötti szőlőhegyen. - Sztkútját remeték őrizték, ezzel függ össze Remete Szt Antal helyi kultusza (szobra előtt gyertyát gyújtanak). 1731: említik először, amikor Szabados Fülöp miskei zarándok kis kpnát és cellát épített. A mai Sztháromság- és Segítő Szűz Mária-kpna 1745: Anton Mercy d'Agenteau földbirtokos támogatásával épült (ide is temették). Benne a Segítő Szűz Mária (→Mariahilf) kegykép másolatát helyezték el, amit hagyományuk szerint a ném. telepesek hoztak magukkal. Egy 1765. évi följegyzés szerint a m-ok a kút vizének, a ném-ek a Mária-képnek tulajdonítottak csodatévő erőt. Miután II. József a remeteséget megszüntette, a hőgyészi pléb. gondozza. A szentkutat 1890: átépítették, 1979: fölújították, s fülkéjében a Fájdalmas Anya szobrát helyezték el. - Legendája szerint a grófi konda egy Mária-szobrot (v. képet) túrt ki a földből, melynek helyén forrás fakadt. (Más változat szerint a Szűzanya jegygyűrűjét, ill. a ma is látható kicsi Fájdalmas Anya szobrot túrta ki a disznó.) Mercy gr. ennek emlékére építtette a kpnát. - Fő búcsúja Sztháromság vasárnapja (egykor inkább a környék m-jainak volt búcsús napja) és Mária nevenapja (IX. 12., amelyet hagyományosan inkább a ném-ek tartottak). Fogadalmi búcsújárást Hőgyész népe a Szt Kereszt feltalálása napján (V. 3.), keresztjáró napokon, Ker. Szt János (VI. 24.) és Sarlós Boldogassz. napján, Szakály Szt György és Szt Mihály szombatján tart. Diósberényből külön m. és ném. csop-ok jöttek. A Hőgyészre telepített bukovinai székelyek alig vették át a ~i búcsús hagyományokat. Az andocsiak fogadalmi búcsújárásának 1936: volt a 100 éves jubileuma. Ez alkalommal elhozták az andocsi Szűz Mária képét, hátoldalán a zarándoklat 163 résztvevőjének neve. 30-32 községből jöttek, számuk a 19. sz. végén 8-10.000 volt. - A távolabbi falvak népe már az ünnep szombatján megérkezett. Vsz. 18. sz. eredetű a szombat reggeli 7 órai sztmise szokása. Az átvonuló csop-oknak Hőgyészen és Szakályban harangoztak. Pap vezetésével jártak keresztutat a közeli Kálvárián. Az Andocsra igyekvő kalocsai zarándokok is megálltak ~n, hiszen a legenda szerint az andocsi kpnát vivő angyalok is megpihentek itt. - 1884-ből ismerünk ~i búcsúéneket. Külön éneke van az andocsiak 1936. évi búcsújárásának. Napjainkban az ún. gyüdi kv-et használják. A környék népe a ~i búcsút csicsói vásárnak nevezi, utalva a búcsúvásárra. B.G.

Berecz 1981. - Mezey Mihály: A csicsói tp. tört. és hagyományai. Kz. Baja, 1982.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.