Csiszér Imre Elek, OFM (Csíkcsobotfalva, Csík szék, 1856. nov. 6.-Brassó, 1942. ápr. 27.): tartományfőnök. - A gimn-ot Csíksomlyón végezte, 1875. VII. 16: lépett a r-be. A teol-t a kolozsvári r. főisk-n végezte, 1879. VII. 16: ünn. fog-at tett, VII. 25: pappá sztelték. Csíksomlyón tanító, 1883: Nagyszebenben hitszónok, 1884: újra Csíksomlyón tanító és novícmester. A gyenge r. fegyelem miatt át akart lépni a fr. trappistákhoz, ezért tartfőn-e fölajánlotta, hogy ha talál társakat, átad egy rházat a szigorú életforma megvalósítására. 1885: Dávid Antallal és néhány növendékkel Mikházán meg is kezdték a reformot, de a többség tiltakozására a házat föloszlatták. 1886: Nagyszebenben h. házfőnök és gyóntató. Kis idő múlva László Polikárppal római támogatást is nyerve megint elkezdték a szigorúbb életet. Ezáltal ~ a stefanita rtart. megmentője lett, mert nélküle 1897: az új konst. bevezetésekor a Sztszék e tart-t föloszlatta volna. 1887: Medgyesen ill. Erzsébetvárosban tanító, 1889: Vajdahunyadon h. házfőn., magiszter, 1892: Nagyszebenben, 1893: Mikházán novícmester, 1894: Székelyudvarhelyen házfőn., tanító, 1895: Vajdahunyadon házfőn, tanár, 1897: Mikházán házfőn., magiszter, 1898: Medgyesen, 1900: Vajdahunyadon házfőn., fil-tanár, 1902: Mikházán házfőn., novícmester, 1903: Vajdahunyadon, 1906: Mikházán házfőn. 1911: Vajdahunyadon tartfőn. 1914-től haláláig Brassóban házfőn. - Aszkéta, sztéletű alakját 1943-44: Trefán Leonárd 27 cikkben idézte föl A Hírnök, és a Kat. Világ lapjain. -

A csíkmenasági Csedő Anna így emlékezett rá: „Gyóntatószékét mindig száz és száz ember állta körül. Öreg korában a novíciusok prémes bundába göngyölték, s mint egy bábot, úgy tették a gyóntatószékbe. Az oltárnál már alig tudott megfordulni; nagy Mária-tisztelő volt. Amikor gyémántmiséjét mondta Csíksomlyón, szülőházától a tp-ig az utat kék nefelejcs borította. Pappá szentelésének 60. évét az oltárra is felírták. Brassóban 1942. IV. 29: halt meg. Áldott jó ember volt, mindenki szerette. A csíkiak büszkék rá s remélik, hogy idővel szentté avatják. Brassóban a bolonyai temetőben nyugszik. Amikor egy havas télen a bolonyai temetőben a sírját kerestem, érdeklődésemre ekképp igazítottak el: 'Amelyik síron nincs hó, csak élő virág, az az ő sírja. Könnyen megtalálja, mert sírjánál mindig vannak imádkozók.'” - 1992: kezdeményezték b-gá avatását.  Ku.P.

Boros Fortunát: Elek atya. Kolozsvár, 1946. - Uő: Elek atya arca. Uo., 1947. - Uő: Elek atya Mária-tisztelete. Uo., 1947. - Bálint Szalvátor: De vita et virtutibus a.r.p. Alexii Csiszér exmin. prov. OFM (1856-1942. Kz. 1947.) - Vasárnap 1992. IV. 12. (Pap Leonárd: A szeretet apostola volt)

Csiszér János, véczkei (Vécke, Udvarhely szék, 1841. jún. 24.-Vécke, 1905. jún. 26.): plébános. - A középisk-t Marosvásárhelyt és Székelyudvarhelyt, a teol-t Gyulafehérvárt végezte, 1864. VII. 31: pappá szent. Gimn. tanár és konviktusi h. ig. Gyulafehérvárt, majd Székelyudvarhelyt, Csíksomlyón és Véckén h. plnos. 1879-81: a kisszem. lelki ig-ja Gyulafehérvárt. 1881-től plnos Véckén, Zsákodon és Székelyszálláson. Cikkei és versei: Egri Népvilág, gyulafehérvári Közművelődés (munk., 1880-81: társszerk-je). - M: Székely czimbalom hangok. Károlyfehérvár, 1881. - Eszmevirágok az élet kertjéből. Gyulafehérvár, é.n. (Ford. költemények) B.Z.

Beke 1870:126. - M. Sion 1890:469. (Memento) - Egyh. Közl. 1905:545. - Közművelődés 1905:27. (László János) - Gulyás IV:1028.