🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Córdoba
következő 🡲

Córdoba: érseki székhely Argentínában. - Az 1570: alapított ppséget 1934. IV. 20 emelték érsséggé. Suffr-ai: Cruz del Eje, Rio Cuarto, San Francisco, Villa Maríja; Deán Funes prelatúra. - 19.722 km²-en 1990: 1.647.000 l, 1.380.000 h, 107 pb, 133 ep, 236 szp, 451 sz, 826 szn, 208 ni, 18 ki-e volt. **

AP 1990:171.

Córdoba, Corduba: püspöki székhely Spanyolországban. Sevilla suffr-a. - A római Betica prov. főv-a volt. Már az ap. időben ppség. A 3. sz-ból ismerjük Severus és Ossius pp. nevét. 711 u. ~ arab fennhatóság alá került, de a ker-ek megtarthattak 6 tp-ot és isk-t és 2 ktort. Időszakosan ker-üldözés folyt a városban. 786: kezdték egy ker. tp. helyén a híres ~i mecset építését. A 10. sz. végén ~ Ny egyik legfontosabb szellemi közp-ja lett, ahol ker., zsidó és mohamedán gondolkodók dolgoztak (→Maimonides, →Averroës, →Cordovero). Később újabb ker-üldözések voltak. ~ isk-ja honosította meg Ny-on az arisztotelészi fil-t. 1236: Szt III. Ferdinánd visszahódította. A mecsetből lett a ~i szegyh. - 13.717 km²-en 1990: 788.000 l, 781.000 h, 228 pb, 279 ep, 91 szp, 126 sz, 1016 szn, 77 ni, 41 ki-e volt. **

LThK III:55. - AP 1990:172.


Córdoba: püspöki székhely Mexikóban. – 2000. IV. 15: alapították. Jalapa suffr-a. – 4214 km²-en 2008: 714.617 l, 657.447 h, 41 pb, 74 ep, 1 szp, 1 sz, 156 szn, 14 ni, 10 ki-e volt. **

AP 2008:195.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.