🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > ciprusfa
következő 🡲

ciprusfa, valódi ciprusfa (lat. Cupressus sempervirens): a ciprusfélék családjába tartozó karcsú, magas növésű, a mediterrán terület jellegzetes, örökzöld, nyitvatermő növénye. A mediterrán temetők mindmáig elmaradhatatlan fája. - Az ÓSz-ben Isten kertjének egyik fája (Ez 31,8), Isten, a bölcsesség és az erényes ember szimbóluma (vö. Oz 14,8; Sir 24,17; 50,11). - A gör. mitológiában sokjelentésű szimbólum volt. Orfeusz attrib-aként az örök élet jelképe. Korintus és Messina Artemisz-sztélyeit ~erdők vették körül. - A kk. →Szent Kereszt-legendában a ~ magvát a cédruséval és a píneáéval együtt Szet a Paradicsomból hozta magával. A ker. ikgr-ban az elveszett és az eljövendő Paradicsom egyik fája, a föltámadás és az örök élet jelképe, a bölcsesség és Mária szimbóluma. Föltűnik az angyali üdvözlet, s a feltámadt Krisztus képein. A kk-ban jellegzetes a 2 ~ között ábrázolt kereszt. S.J.

Kirschbaum IV:591.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.