családvédelem: az anya és a magzat egészségét, valamint a →családok életkörülményeinek jobbítását szolgáló, szervezett társadalmi tevékenység. - A ~ és magzatvédelem soha nem szünetelt Mo-on. Irodalmunknak állandó része volt a nemzet létkérdése mint „népesedési vita”. 1990-ig nem volt mód arra, hogy a társad. önszerveződéssel védekezzen a családot romboló erők ellen. A társad-pol. változásokat követve, óvatosan hozták létre a család-, magzat- és életvédő szervezeteket. Közgazdák, jogászok, orvosok álltak sorompóba, Fekete Gyula író, Barsy Gyula népesedéskutató drámai erővel figyelmeztetett az →abortusz utódokra veszedelmes következményeire. Mikolás Milkós továbbfejlesztette a stat-mat. módszereket, melyekkel visszautasította a „szakmai” kételyhintőket. A Nagycsaládosok Orsz. Egyesülete (NOÉ) a nagycsaládok érdekvédelmét vállalta. - 1988. XI: a Magzatvédő Társaság, 1989. V: a Miskolci Egyetem polg. jogi tanszékén Jobbágyi Gábor vez-ével a Pacem in Utero Egyesület (Orvosok és jogászok az abortusz ellen), 1990. XII. 8: a Szülészek az Életért Társaság. ~i szerepet vállalt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és több más szervezet. - A ~et segítették a pápai enc-k (Humanae vitae), a II. Vat. Zsin. határozatai (GS 51), II. János Pál: Familiaris consortio ap. buzdítása. Ehhez járult Mo-on számos egyh. megnyilatkozás (pl. 1988. V. 16: Gyulai Endre: „Ne bántsd a magyart” c. cikke a M. Nemz-ben). Nem volt hatékony, de a figyelmet a népesedésre irányította társad. szinten 1988. X. 1: az MDF szegedi Népesedési Konf-ja is. Mindezek ellenére 1988. X. 20: Németh Miklós kormánya Csehák Judit előterjesztésére tovább liberalizálta az abortusz-rendeletetet: a korábbi abortuszbiz-ok helyébe lépő Család- és Nővédelmi Tanácsadó Szolgálat a magzatgyilkosság engedélyező szerve lett. - Az új rendelettervezet keltette fölháborodás elsöpörte Csehák Juditot és munkatársait, a szellem azonban maradt. Ez időszak fontos dokumentuma 1989. I: Konkoly István pp. egyhm. körlevele. 1989. II. 25: Paskai László levelet írt a min-elnökhöz, melyben arra kérte a kormányt, hogy módosítsa az abortuszkérdésben vallott fölfogását, kiállt a lelkiismeretük szerint ker. orvosok, eü. dolgozók lelkiismereti szabadsága mellett. - 1989. III. 7: a MKPK konf-ja emelte föl szavát a katolikus szempontból el nem fogadható törvényes szabályozás ellen. Sorsfordító volt 1990. V: a Magzatvédő Társaság és a KÉSZ Abortusz Konferenciája, ahol elfogadták a Konszenzus az emberi életért c. állásfoglalást, melynek alapelvei: 1. Az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik ... 5. A megfogant emberi életnek jogai vannak. - 1990 nyarán két vita indult a M. Nemz-ben és a M. Naplóban az abortuszról, és a Pacem in Utero társ. alkotmányossági kifogást emelt és állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól az abortusszal kapcsolatos jogszabályok és szabályozás miatt. A MKPK 1991. VII. 3: adta ki a „Megfogant élet védelmében” nyilatkozatát, melyben a pp-ök a törvényhozáshoz fordultak, hogy „az abortusz kérdésében az élethez való alapvető emberi jogok alapján döntsön.” - A liberálisok a Népességtud. Kutatóint. 1990. V: végzett fölmérésének eredményét 1991-ben, majd az 1992. VII-i újabb fölmérést IX: tették közzé. A közvéleménykutatás - szándékai ellenére, főleg a „Hogyan gondolkodik a m. nép az abortuszról és mit vár egy újabb törv-től?” kérdésre adott válaszokkal - váratlan segítséggel szolgált az élet védelmét vállalók számára. A részletes ereményeket a Tisztelt Ház c. tanulmány foglalja össze, amit a képviselőknek meg is küldtek. Az adatfölvételekből ui. kitűnt, hogy Mo. lakosságának határozott és követendő véleménye van a legfontosabb kérdésekről; pl. a lakosság 55-53%-a (az első adat az 1., a második a 2. felvétel válaszát adja) úgy véli, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, s újabb 22-22% szerint az élet kezdete a magzat megmozdulásához kapcsolható. A lakosság 90%-a fontos lelkiismereti kérdésnek tekinti az abortusz megítélését, sőt 34% súlyos bűnnek tartja a magzatgyilkosságot. A megkérdezettek 99-96%-a csak akkor ért egyet az abortusz engedélyezésével, ha az anya egészsége veszélybe kerül, 97-94% pedig csak akkor, ha a gyermek nem lesz egészséges. A közfelfogástól eltérően és a propagandában gyakran említett szólammal szemben nem értett egyet abortusz egedélyezésével azon indokkal, hogy a nő 35 évnél idősebb (68-68%), ha a nő nem él házasságban (76-74%), ha a szülőknek nincs önálló lakásuk (57-48%), ha a nőnek már van 2 gyermeke (87-74%) ill. ha már 1 gyermeke van (95-89%). E tények birtokában lehetett az Alkotmánybíróság, amikor XII. 17: a 64/1991. AB határozatával az akkori abortuszrendeletet törvénysértőnek minősítette. - E határozat kötelezővé tette, hogy a törvénytelenséget az új parlament egy éven belül szüntesse meg. Ezen előzmények, tények, elvek keretei között hozta meg a parlament az Alkotmánybíróság előírásának értelmében 1992. XII. 17: az új abortusztörv-t, amely a korábbi pártállami eljárást tovább liberalizálva törvény szintjén szabályozta a magzatelhajtást. - A magzatgyilkos törv-re félre nem érthető választ adott 1992. XII. 21: a MKPK körlevele: az „új törvény lehetővé teszi magzat elpusztítását ... látszat szerint tartalmaz bizonyos korlátozásokat, de az anya válsághelyzetének egyéni értelmezésével gyakorlatilag korlátozás nélkül megengedi a magzati élet kioltását.” Vagyis: a törv. nem humánus, a fölsorolt jogok nem az anya jogai, a törv. nem a fejlődés irányába mutat és nem egyezik a nemzetk. gyakorlattal.

1992. XII. 17: a m. parlament képviselői e nem mindennapi jelentőségű törvénykezési ügyben pártonként a következőképpen szavaztak:

Pártok   Szavazók száma a törv. „A”     Szavazók száma a végső   Össz.            
         változatáról 10.43-kor         szavazáskor, 12.47-kor  képv.  

      Igen  Nem Tartózk. Távol      Igen  Nem Tartózk. Távol    száma

MDF      41   44   24       50         84    20   04     51        159

FKgP     11   13   04       16         19    01   01     23         44

KDNP     18   -   -       04         09    07   02     04         22

Korm.    70   57   28       70        112    28   07     78        225

SZDSZ    07   56   05       17         51    06   08     20         85

MSZP     -   25   01       07         09    02   15     17         33

FIDESZ   01   18   01       03         15    02   01     05         23

Függetl. 01   06   02       10         06    01   02     10         19

Össz.    79  162   37      107        193    39   33    120        385

A MKPK véleményét körlevele fejezte ki, a hazai életvédők szerint pedig „a M. Parlament megmérettetett és könnyűnek találtatott”, vagyis a magzati élet védelme szempontjából ez a parlament többségében nem ker. és nem érez felelősséget magyarságáért. A Magzatvédő Társaság, a KÉSZ, a Pacem in Utero Egyes., a Szülészek az Életért Társaság, az Összmagyar testület és a Szt Korona Társaság közös Nyilatkozata leszögezte, hogy ez a törv. „fönntartja az elmúlt évtizedek nemzetpusztító magzatölési gyakorlatát. A törv. szemben áll a természetjoggal, a modern termtud-os eredményekkel, a m. Alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság 1991. XII. 17-i határozatával”; fölhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a régi felfogást képviseli, hanem régi emberekkel dolgoztatták ki, mellőzve számos életvédő szakember közreműködését. - A Pacem in Utero Egyes. indítványban kérte az Alkotmánybíróságtól a törv. felülvizsgálatát (normakontrollját), mert számos ponton alkotmányellenes. - A 9 hónappal későbbi születési számok már jelzik a magzatgyilkos törv. népesedésre gyakorolt káros hatását: 1993. IX: a születés 5-6%-kal volt kevesebb, mint 1 évvel korábban. A Családsegítő Szolgálat csak annyit ért el, hogy az abortuszok száma kissé csökkent az 1 évvel korábbihoz képest, ugyanúgy, mint 10 évvel korábban, amikor az óvszerek népszerűsítésére annyit áldozott a Családsegítő Szolg., csak akkor hatékonyabbnak bizonyult, mint most. Akkor 1968-hoz képest 1982-re már 122.414-rel csökkent, míg 1993: a I-IX. havi abortuszok száma csak 15%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest. M.T.

Fülep Lajos: A magyarság pusztulása. - Kiss Lajos: Szegény emberek élete. - Ratkó József: Halottaim. - KSH kiadványok 1950-92. (Demográfiai Évkv., M. Stat. Évkv., M. Stat. Zsebkv., Nemzetk. Évkv., Nemzetk. Zsebkv., Népszámlálási Köt-ek) - Demografic Yearbook 1950-92. - Demográfia 1958:27. (Barsy Gyula: A csecsemőhalandóság mérése); 1963:427. (Barsy Gyula-Sárkány Jenő: A művi vetélések hatása a születési mozgalomra és csecsemőhalandóságra); 1970:184. (Sárkány Jenő: Az újszülötthalálozás néhány aspektusáról); 1973:70. (Mikolás Miklós: Az abortuszlegalizáció népegészségügyi hatása és egyes társad. kísérő jelenségei Mo-on); 1974:206. (Uő: Egyes gestatiós folyamatokkal kapcsolatos mat-stat. vizsgálatok metodikájáról) - Céh 1990:44. (Molnárfi Tibor: A magyar Holocaust 1950-1989); 1993:51. (Uő: Megmérettek, könnyűnek találtattak) - „Az élet védelmében” Bp., 1990. (Uő: Nemzeti létünk és az abortusz) - Jel 1992/4:99. (Ne szűnj meg kiáltani); 1993:141. (Molnárfi Tibor: A bárka lyukas, vagy ...?); 1993. II (Alkotmányellenes. A magzati élet védelméről szóló törv. értékelése. Indítvány az Alkotmánybírósághoz az 1992. LXXIX. törv. alkotmányellenessége miatt) - Abortuszkérdés Mo-on Bp., 1991. - Összefoglaló a Terhességmegszakításokról tartott 1992. VII-i közvéleménykutatás főbb eredményeiről Bp., 1992. - M. Köz. 1991:139. sz. (64/1991. Alkotmánybíróság AB határozata); 1992:132. sz. (1992:LXXIX. törvény a magzati élet védelméről) - M. Kurír 1992. XII. 21. (A MKPK pásztorlevele a Magzati élet védelméről) - Magzatvédelem 1993:20. (Molnárfi Tibor: Tisztelt Ház)