csonkítás (lat. mutilatio): szoros értelemben végtag egy részének, tágabb értelemben a test egyik szervének eltávolítása vagy tevékenységének megszüntetése, minek következtében a szervezet többé már nem ép. - Végrehajtható önmagán v. máson, közvetlenül v. közvetve, amikor valaki elrendeli v. önmagán az elvégzésbe beleegyezik. - Erkölcsileg tilos az ártatlanok indokolatlan ~a, megengedett az ártatlanok életmentő és vétkesek ~a, bár ez utóbbi egyre inkább kimarad a jog büntető eszközei közül. - Az ártatlan ember ~ának erkölcsi megítélése attól függ, hogy hol vonják meg az ember saját és embertársa teste fölötti rendelkezési jog határát. A Teremtő uralmat adott az embernek a föld, a növények és állatok fölötti (Ter 1,28-30); ezek érte vannak, ezeket szükségletei szerint fölhasználhatja v. megváltoztathatja. Ez a jog azonban nem foglalja magában az ember önmaga és felebarátja fölötti korlátlan uralmat, mint azt az emberölés tilalma (Kiv 20,13; 23,27) bizonyítja. A korlát az emberi személy méltósága. Minden egyes ember önálló, felcserélhetetlen testi-lelki term-ének birtokában teljesen egyedüli személy. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy szabadon alakítsa magát és másokat; uakkor kötelessége, hogy Isten képmását önmagában és a felebarátban tiszt-ben tartsa (Ter 1,26; 9,6), és tökéletesítse. - Ez a tökéletesedési folyamat normális körülmények között ez az egyes szervek meglététől és a részeknek az egész javát szolgáló tevékenységétől függ; ezért az embernek a kötelessége, hogy teste egyes szerveinek működőképességét megőrizze. Amikor azonban a szervezet egészét egy-egy szerv v. testrész rendellenessége súlyosan veszélyezteti, az egész érdeke megkövetelheti a rész feláldozását. Természetesen meg kell fontolni, vajon a szerv megmaradása és működése valóban veszélyezteti-e az egészet, és a bajt a ~sal meg lehet-e szüntetni v. csökkenteni, és a beavatkozás előnyei nagyobbak-e a negatív következményeknél. - Az orvosudomány fejlődése a ~ mindig újabb lehetőségeit hozza magával. Erkölcsileg megengedett a beteg v. rosszul működő szerv eltávolítása v. kiiktatása, ha rendellenessége az egész szervezetet fenyegeti. Egészséges szervek kikapcsolása is megengedett, ha helyes működésük az egész szervezetet veszélyezteti, mert általuk máshol szerzett betegség alakul ki (pl. eltávolítható az egészséges petefészek, ha a hormon kiválasztása a föllépett mellrák kifejlődését elősegíti). Ellenben elutasítandó a ~, ha nem az egész test érdekében történik. Az ön~ ellenkezik az Istentől kapott lényeges küldetéssel és az istenszereteten alapuló önszeretettel; a felebarát testében végzett ~ pedig ellenkezik az igazságossággal és a felebaráti szeretettel (jogtalan károkozás). A csonkítottak gyakran kevésbé alkalmasak a közösség szolgálatára v. éppenséggel a terhére válnak. XI. és XII. Pius p. elítélte a ~t (DS 3723; vö. GS 27). Az egyhjog súlyos esetekben bűnténynek minősíti, irregularitással (→szentelési akadály) és →felfüggesztéssel bünteti. Ilyen alapon kell a →kasztrációt, a →sterilizációt és a →szervátültetést is elbírálni. - A gonosztevők ~ának igazolására hasonló érveket sorakoztattak föl, mint a halálos ítéletnél: „Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért” (MTörv 19,21; vö. Kiv 21,24). A kk-ban gyakori büntetés volt a ~ (fül, kéz, láb levágása). - Szt István II. törv-kv-ében is ez áll: „Aki kardot ránt és mást megnyomorít, a szemén, a lábán v. a kezén, saját testének hasonló kárát szenvedje. Ha valaki megsebesít valakit a kardjával és az meggyógyul, a vérdíjat fizesse érte.” Amikor XI. és XII. Pius hangsúlyozottan elítéli az ártatlanok ~át (DS 3720-22), nem vitatja, hogy a kerség szellemének jobban megfelel és értelmesebb dolog, ha a bűnözők ~a helyett más büntetést alkalmaznak.  B.J.

CJH I:41. - Hörmann 1976:1661. - CIC 1983:1397, 1041, 1044.k. - RK 1993:2297.